Az egyik megértésünk, hogy ahhoz hogy képesek legyünk cselekvő módon változtatni az életünkön szükség van pozitív jövőképre. Ezért a nyitó előadásban egyrészt arról fogunk mesélni nektek, hogy nekünk milyen jövőre vonatkozó képeink vannak. Másrészt minden egyes képhez tartoznak programok, így megmutatjuk, hogy miért érdemes eljönni a fesztivál alatt a Közösségi udvarba.
A ki hogy van kör ötlete úgy született, mint a legkönnyebben megvalósítható közösségi élmény prototípusa. Az alapötlet az önismereti csoportokban és közösségekben is ismert struktúrált beszélgetés, amiben mindenki behoz magáról dolgokat ami számára aktuális és lényeges.
Szeretnél elindítani egy közösségi kezdeményezést? Vágysz egy jól működő együttműködésre? Egy több embernek megélhetést jelentő közösségi vállalkozásra? Esetleg egy virágzó ökofalura? Akkor merész játékra hívunk, amely már a fesztivál első napján ébresztgeti rejtett erőid felszínre kerülését.
Davis Ildikó élményalapú műhelyében inspirációt és gyakorlatokat kapsz ahhoz, hogy konkrét lépéseket tégy a testeddel és az ösztön világoddal való mélyebb kapcsolódásért és hogy az akaratod felébreszd egy fenntartható és kielégítő élet teremtéséhez. A műhelyben ízelítőt kapsz a Fókusz módszerről, ami nemcsak az élet áramlásával és a tested működésével hoz nagyobb harmóniába, hanem elősegíti megtalálni saját megoldásaid az élet kihívásaira is.
Ha szeretnéd megérteni: Miért érdemes kalákákat szervezni? Hogyan érdemes ezt szervezni? Mit tesz hozzá a kaláka az életünkhöz? Mi lehet egy kaláka szervezésnek a küldetése? Vagy csak simán be szeretnél kapcsolódni a Vajdasági kalákázásba (Magyarországon is rendszeresen kalákázunk), akkor gyere találkozzunk, beszélgessünk!
Előfordult már, hogy nem voltak szavaid, mégis kapcsolódni szerettél volna másokhoz? Vagy szerettél volna idegen országban csatlakozni ismeretlen társasághoz, de nem értetted a nyelvüket? Gondolkodtál már azon, hogy az első emberek milyen dinamika mentén kapcsolódtak egymáshoz szavak nélkül? Kipróbálnád milyen vezetés nélkül, spontán részese lenni egy csoport együttlétének? Részt venni… Áramolni, együtt, csapatban… ez nem pantomim és nem is némasági fogadalom, csak egy kaland, szavak nélkül… hangokkal, mozgással, gesztusokkal, zenével, zajjal, tánccal, érintéssel és örömmel… Ha van kedved kipróbálni, hozz magaddal bármit, amit szívesen megosztanál másokkal... egy ízt, egy érintést, egy mozdulatot, egy színt, egy hangot, egy dallamot... Önmagad!
Szeretettel invitálunk egy interaktív előadásra, ahol elmeséljük, hogyan kerekedik sok eltérő életből és motivációból egy erős közösség. Mi az, ami a különbözőségek ellenére közös pontként erősített minket? Csupán egy bevásárló közösségként működünk, vagy más feladataink is vannak?
Eddigi tapasztalatom alapján a közösséget keresők, közösségre vágyóknál a csalódás oka az, hogy nem tisztázzák, nem tudatosítják magukban az igényeiket, elvárásukat, nem látják reálisan a korlátjaikat, nem reális elvárásokat fogalmaznak meg magukban a közösségek irányába, nincsenek tisztában azzal, hogy a valódi közösség alkotás viharokkal és időnként fájdalmakkal jár.
Gyüttmentek vagyunk a városban: bár többségünk Budapesten nőtt fel, vagy ide kötnek minket a tanulmányaink, a kulturális és civil szféra - mint a gyüttmentek, mégsem egészen érezzük idevalónak magunkat. Gyúrjuk, gyúrjuk a városi létet, szép lassan a magunk formájára, s az évek során újratanuljuk azt.
Jelenleg azt látjuk, hogy a szorosan mindent együtt helyett az együttműködő jó szomszédi kapcsolat lehet egy közösség szeveződési képe, aminek alapját az önellátó és felelős családok és egyének alkotják. Keressük az együttműködés lehetőségét, segítjük egymást, de a mindennapi életet ki-ki saját lehetősége és igénye szerint oldja meg. A Gyüttment Fesztiválon a Hideg-hegyi közösség alakulásának történetét és tapasztalatait szeretném megosztani, hogy okulva a mi megélésünkből saját közösségeitek javára hasznosítsátok.
Romantikus álmodozásból, vidékre költözési elképzelésből indult, agroökológiai módszereket alkalmazó zöldségkertészetben öltött testet, amely a közösség által támogatott mezőgazdaság működési modelljét alkalmazva lát el kb. félezer városi és vidéki embert egészséges élelemmel. Biztosít megélhetést, tapadási felületet, inspirációt érték alapú tevékenységek egymásra épülésén keresztül egyre több embernek.
Mit tegyünk, ha a szülőfalunk templomát megtámadja a könnyező házi gomba, és az egyház, az önkormányzat egy fillért nem ad a javításra? Egy mérnök összenézett a lelkésznővel, és azt mondták: megcsináljuk. A dombon álló, csak földúton megközelíthető épület felújításába igyekeztek bevonni a helyi lakosságot és a faluból elszármazottakat. A következő évben a falu hajdanában virágzó, a helyi fiatalok által épített művelődési háza került sorra. E művelet olyannyira sikeres volt, hogy a szentendrei skanzen meg akarta venni. Az eredetit nem adták, ám a másolata azóta felépült a falumúzeumban. Néhány évvel később a falu különálló harangtornyán kellett kicserélni a zsindelyeket. Ezúttal a közadakozás végre fedezte a költségeket.
Szeretnél elindítani egy közösségi kezdeményezést? Vágysz egy jól működő együttműködésre? Egy több embernek megélhetést jelentő közösségi vállalkozásra? Esetleg egy virágzó ökofalura? Akkor merész játékra hívunk, amely már a fesztivál első napján ébresztgeti rejtett erőid felszínre kerülését.
A regeneratív fejlődés új szemléletmód: nem elégszik meg a fenntarthatósággal – azzal, hogy ne ártsunk tovább –, hanem arra hívja az emberiséget, hogy végre (újra!) találja meg felelős, konstruktív szerepét az élőlények közösségében. Így kivételes képességeit végre nem a bioszféra ellenében, hanem annak szerves részeként bontakoztathatja ki.
A közösségformálás folyamatában számos olyan elem található, amelyek – jobb esetben – mind hozzáadnak valamit a valódi közösséggé váláshoz, hiszen új tapasztalatokhoz, tudáshoz, erőforrásokhoz és élményekhez juttatják a tagokat. Ilyen folyamat az önkéntesekkel, az önkéntességgel való munka egyrészt a közösség saját környezetében, másrészt a tagok külföldi, hazahozott tapasztalatain keresztül.
Előfordult már, hogy nem voltak szavaid, mégis kapcsolódni szerettél volna másokhoz? Vagy szerettél volna idegen országban csatlakozni ismeretlen társasághoz, de nem értetted a nyelvüket?
Gondolkodtál már azon, hogy az első emberek milyen dinamika mentén kapcsolódtak egymáshoz szavak nélkül? Kipróbálnád milyen vezetés nélkül, spontán részese lenni egy csoport együttlétének? Részt venni… Áramolni, együtt, csapatban… ez nem pantomim és nem is némasági fogadalom, csak egy kaland, szavak nélkül… hangokkal, mozgással, gesztusokkal, zenével, zajjal, tánccal, érintéssel és örömmel… Ha van kedved kipróbálni, hozz magaddal bármit, amit szívesen megosztanál másokkal... egy ízt, egy érintést, egy mozdulatot, egy színt, egy hangot, egy dallamot... Önmagad!
Ez a műhely 2 részből áll pénteken és szombaton 9:00-12:30-ig. Az első részben rád, mint egyénre fogunk koncentrálni, a második részben a közösséghez való viszonyodra.
Szeretnél közösségben élni, de nem tudod, hogyan kezdj neki? Érzed, hogy egyedül nehéz az út, de a hozzád hasonló emberekkel minden lehetséges lenne? Szeretnéd a közösségedet bemutatni a Gyüttment népének?
Találd meg a társaidat és építsd fel a közösségedet velük együtt!
Neked mit jelent az őszinte kapcsolódás? Bőséggel jelen van az életedben? Mik az értékei és mik a korlátai az őszinte személyes kapcsolódásnak? Vannak-e bennem olyan korlátok, amiken képes vagyok változtatni, ha több vagy mélyebb kapcsolódást szeretnék megélni? Beszélgessünk és tapasztaljunk!
Az Élő Fény Szivárványcsaládja a hatvanas években jött létre Amerikában. A hippi-mozgalomból alakult, ősközösségi életforma-kísérlet azóta az egész világra kiterjedt, [...]
Hogyan tudja egy közösség támogatni az egyén megismerési útját úgy, hogy közben szabadon hagyja? Milyen szociális folyamatokat és struktúrákat érdemes kialakítani, milyen az a vezetés, ahol az egyenlőség nem sérül? Miként lehet az egyéni akaratot ébreszteni, edzeni, közössé harmonizálni? Ezeknek a kérdéseknek azért van nagy jelentősége a mostani Közösségi udvarban, mert az udvar egyik kutatási témája az, hogy: Hogyan lehet meghaladni azt az elakadást, amit mostanában az öko-spirituális közösségek indulása során tapasztalunk Magyarországon?
A Bizalmicélium egy társulás. Nevünk egy szójáték. Működésünk egy életjáték. Mind mások vagyunk és még változunk is ráadásul, folyton. Így az összeszövődésünk is él, alakul, meg sem próbálom leírni. Mégis, mint ahogy a rejtőzködő gombafonalakból, helyenként egy teljesen megfogható gomba nő ki, mi is csinálunk együtt teljesen konkrét dolgokat. Leginkább nyári táborokat, ahol a közösségbe kapcsolódás és a társas permakultúra (magyarul: életkeringetés) gyakorlóterét hozzuk létre.
A regeneratív fejlődés új szemléletmód: nem elégszik meg a fenntarthatósággal – azzal, hogy ne ártsunk tovább –, hanem arra hívja az emberiséget, hogy végre (újra!) találja meg felelős, konstruktív szerepét az élőlények közösségében. Így kivételes képességeit végre nem a bioszféra ellenében, hanem annak szerves részeként bontakoztathatja ki. Ezen a műhelyen konkrét közösségi terveinket kezdjük el kidolgozni.
A Gyüttment már második évét tölti a Manas Gardenben. Ez a hely nem csak azért izgalmas, mert Magyarország legnagyobb permakultúrás tájrehabilitációja zajlik, hanem azért mert mára egy közösségi kezdeményezés, a Manas Garden Közösség kezdi átvenni az itt folyó munkát.
Előfordult már, hogy nem voltak szavaid, mégis kapcsolódni szerettél volna másokhoz? Vagy szerettél volna idegen országban csatlakozni ismeretlen társasághoz, de [...]
Interaktív foglalkozás gyüttmenteknek, leendő gyüttmenteknek, gyüttment-barátoknak a pozitív cselekvésről, és az ehhez szükséges erőről. Mennyivel több a pozitív cselekvés [...]
A párommal 2 éve álltunk bele abba, hogy megtaláljuk a lakótársainkat és egy kertesházat, amit kivehetünk együtt. "Szeretnénk találni egy nagyobb kertes albérletet a budapesti agglomerációban, és ott többekkel kipróbálni a vidéki lakóközösségben élést. Arra vágyunk, hogy néhány emberrel összefogva egy nagyobb területre költözzünk, mindenkinek valamennyi saját élettérrel és idővel, és valamennyi közös térrel és közös idővel. Szeretnénk a lakótársainkkal együttműködve fenntartani és fejleszteni az otthonunkat és a közösségünket is.
Az egyik megértésünk, hogy ahhoz hogy képesek legyünk cselekvő módon változtatni az életünkön szükség van pozitív jövőképre. A záró előadásban összefoglaljuk, hogy szerintünk mi is történt idén a közösségi udvarban.
10 éve a Gyüttment az ökológiai paradigmaváltás elősegítését tűzte ki célként.
Hol járunk most ebben?
Ez alatt az egy évtized alatt egyre szaporodó számban születnek a kiköltözői közösségek és képzeljétek, végre megszületett az új idők első ökofaluja: ColoniaViridis néven. Mára már 28-an laknak a faluban, két szorosan együttműködő valódi közösség együttműködésében. Ennek hatására a Magyar Élőfalu Hálózat is megújult és több kiköltöző, öko-közösség összefogásával létrehoztak egy szövetkezetet (Öko-szövetkezet), amely ökofalvak, közösségek születését fogja támogatni.
ColoniaViridis ökofalu
A bevásárló közösségek is szaporodnak, jelenleg országszerte több mint 50 ilyen közösségi vállalkozás működik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a természettel együttműködő módon gazdálkodik (öko-, bio-, biodinamikus stb) akkor ma már nincs olyan régiója az országnak, ahol a bevásárlóközösségek ne tudnák segíteni az értékesítést.
A bevásárló közösségek hálózata az ökoközösségekkel és a Waldorf iskolákkal összefogva egy országos logisztikai rendszert is kidolgozott, így kijelenthetjük, hogy Magyarországon lényegében létrejött egy közösség alapú alternatív gazdaság. Ha tehát ma valaki pl. biodinamikus szabolcsi almát szeretne, azt bárhol megvásárolhatja az országban úgy, hogy közben nem kell a multi kereskedelmi láncok hasznát kifizetnie.
Egyre több és egyre nagyobb területen indulnak be permakultúrás tájfejlesztések, így szaporodnak azok a helyek, ahol mi, emberek a természettel valóban együttműködve tudunk élni, gazdálkodni. Sikerült megmentenünk a kárpáti borzderes szarvasmarha-fajtát a kihalástól, így aki háztájiban önellátásra törekszik, annak az állattartás teljes spektruma rendelkezésre áll. Mára már létrejött a permakultúrás gazdaságok és rendezvény helyszínek országos hálózata, így aki önellátásban, egészséges élelmiszer termelésben gondolkozik, minden segítséget megkaphat a környékén működő permakultúrás gazdálkodóktól.
Végre összefogtak azok a szakemberek is, akik az elmúlt évtizedekben kikisérletezték a víz- és energia-önellátás, a szigetüzem viszonylag olcsó, de legfőképp működő megoldásait. Így aki ma önellátásban, önrendelkezésben gondolkozik, annak minden technológia a rendelkezésére áll. És ehhez a kárpát-medencei Öko-szövetkezeten keresztül finanszírozási segítséget is kaphat.
Az egyre dráguló ingatlan- és építőanyag-árak következtében megszaporodtak az építő kalákák, és több olyan közösségi vállalkozás is létrejött, ami olcsó, könnyűszerkezetes, természetes alapanyagokból épít házakat. Így ma azok számára is, akiknek nincs nagy vagyona, realitássá vált a saját otthon megteremtése.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a Gyüttment-mozgalomnak köszönhetően felzárkózott a nyugati világ alternatív mozgalmaihoz. Mára már kijelenthetjük, hogy létrejött egy alternatív (fenntartható) társadalom Magyarországon.
Meglepődtél, sőt rákerestél az interneten „ColoniaViridis” nevére és nem találtál semmit?
Azért mert ez még csak egy pozitív jövőkép és nem jelen!
Ez még csak egy pozitív jövőkép és nem a jelen!
Hogy tetszik? Részt vennél Te is ebben?
Bár ez még csak egy pozitív jövőkép és nem a jelen, a jelenben már minden egyes elemének itt van a csírája. Tehát miközben a világban a polikrízis alattomosan emészti fel az életünk erőforrásait, az alternatív életmód minden feltétele is körülöttünk van. Csak cselekvő, sorsukon változtató emberekre vár!
Te mit tennél ezért a jövőért?
(itt valóban állj meg egy pillanatra, és gondold végig)
Közösségi udvargazdák: Murányi Péter – Tizsima, Kecskeméti János-Kecsó, Vágvölgyi Gusztáv-Pabló, Csengey András
Az idén a Közösségi udvart szervező munkacsoport (Vágvölgyi Gusztáv-Pabló, Kecskeméti János-Kecsó, Csengey András, Murányi Péter – Tizsima) a cselekvő akarat ébresztését tűzi ki célul egyéni, közösségi és társadalmi szinten egyaránt. A programok úgy épülnek fel, hogy csütörtöktől vasárnap felé haladva egyre nagyobb, komplexebb szerveződésekkel foglalkozunk, a cselekvő akarat megnyilvánulásának különböző formáit keresve.
Szombaton pedig az ökofalu lesz a téma, hiszen idén Magyarországra érkezik a GEN Gatering (Nemzetközi Ökofalu Találkozó), így mi is körüljárjuk, hogy mi a helyzet a világban, Nyugat-európában és ehhez képest hol járunk mi itt Magyrországon és arról is beszélgetünk, hogy mi lehet a jövő.
Vasárnap pedig csak és kizárólag a cselekvő akarat ébresztésével, a Gyüttment résztvevői együttműködésének generálásával, a közösség indítás gyakorlatával foglalkozunk. Ennek érdekében több olyan előadás lesz ahol sikeres kezdeményezőkkel találkozhattok.
De ami a legfontosabb, minden programunk egy középpont felé mutat:
Mit teszünk közösen-közösségben a jobb jövőért?
Korábbi közösségi udvar videók
Összegyűjtöttük nektek a Közösségi udvar témájával kapcsolatos előadásokat, kattints a képre…
