Helyi gazdaság, helyi közösség – út egy új, fenntartható rendszer felé

Mire jók a helyi közösségek, helyi gazdaságok? Miért jelenthetnek megoldást a társadalmi, gazdasági és ökológiai problémákra? Hogyan kovácsoljunk közösséget? Hogy működik a pénz, és milyen alternatívái lehetnek? Hogyan és miért építhetünk egy új társadalmi formát, és gazdasági struktúrát? Ezekkel az izgalmas témákkal foglalkozik a Közösségi udvaron belül a helyi gazdaságról, helyi közösségről szóló tér, amelynek házigazdája Zalatnay László. 

Miért fontosak a helyi közösségek, helyi gazdaságok? 

Zalatnay László

Véleményem szerint az egyik út, amely kivezethet a klímaváltozásból, az a közösségi út. A másik pedig a helyi gazdaság szerepének és a mai pénzrendszer hatásának a megértése.

Azért kell megérteni a pénz működését, mert a pénzrendszer mai tulajdonságai okozzák nagyrészt azt a társadalmi működést, ami megkeseríti az életünket: A Klímaváltozást, a környezetszennyezést, a jövedelem polarizációt és ezzel együtt a szegénység nagy mértékét, de akár a migrációt is említhetjük.
Így érteni fogjuk a globális fogyasztói társadalomnak a hajtőerőit. Megértjük, miképpen jött létre a tervezett elavulás és ez a mérhetetlen erőforrás pazarló fogyasztói kultúra. Ezzel együtt elkezdjük megérteni a valós beavatkozási lehetőségeinket.

Ha nem tudjuk tisztán látni a társadalmi folyamatok hajtóerejét és azt, hogy függenek ezek össze, akkor az a sok erőfeszítés, amit ma egy jobb élet reményében kifejtünk mind szertefoszlik. Hiszen ezek a hajtóerők újra és újra elő fogják állítani azt a társadalmat, amely a ma ismert katasztrofális tüneteket produkálja. És akkor a gyüttmentség sem fog valós megoldást nyújtani. Hiszen a falvak, kisvárosok elnéptelenedésének oka van. Ha ez az ok fent fog állni a jövőben is, és nem lesznek saját eszközeink amelyek felvehetik a harcot a mai trendekkel, akkor gazdaságilag nem fog működni vidéken az élet.

A helyi gazdaság pedig azért fontos, mert ezen keresztül egyrészt megérthetjük a gazdaság működését és erre a területre lehet hatásunk. Másrészt a gazdaság nem választható el a természeti rendszerektől.Így a természet sokszínűségéhez alkalmazkodó gazdasági szerkezet lehet a záloga a fenntartható fejlődésnek.

És miért a közösségeké a jövő? 

Mert az ember alapvetően társas lény. Tehát ez a mai elidegenedő, hierarchiákba szerveződő társadalom nem az ember alaptermészete. Mi egy békés faj vagyunk alapvetően. Mi szeretünk szervezkedni. De van egy sokkal racionálisabb ok is. :Egyedül nem megy. Vagy megfordítva: Minden Együtt Megy 🙂 És együtt megy, mert együtt többféleképpen, diverzebben láthatjuk a valóságot. És ez a tisztánlátás az életünk záloga lesz.

Mi lehet a megoldás?

Erről szólnak a beszélgetések, előadások. Az az első lépés, hogy megértjük azokat a hajtóerőket a pénz működésén keresztül ami a mai társadalmat, annak kultúráját, gazdaságát és az összes problémáját előállítja. Amikor megértjük ezt, akkor nyílik meg a lehetőségünk a valós hatásokkal járó beavatkozásokra.

Még sokat kell tanulnunk. A tanulás ez esetben nem azt jelenti, hogy egy okos embercsoporttól elsajátítunk ismereteket, hanem azt, hogy megtanulunk egymásra figyelni, és így elkezdhetjük egy szinttel magasabbra emelni az intelligenciánkat. Ugyanis ha a csoport megtanul hatékonyan problémát megérteni, feldolgozni és megoldásokat fejleszteni, akkor a saját kezébe tudja venni az életének az irányítását. A Jól működő közösség több lesz ezáltal, mint a tagjainak az összessége. Nagyságrendekkel okosabb, és bölcsebb döntéseket hozunk majd a jövőben. Amire pedig biztos hogy nagy szükségünk lesz, mert amit eddig okoztunk a természeti rendszereink átalakításában, az nagy változásokat idézett elő, és egy nagyon változó környezetben fogunk a jövőben létezni.
Ennek az útnak a legjobb módja, ha helyi gazdasági feladatokra alkotunk közösségeket. Kicsiben kell kezdeni a tanulást, de ennek gyakorlatiasnak kell lennie. Ehhez nem lehet csak elméleteket fabrikálva megoldani a helyzetünket.

A helyi gazdaság tér programjai ezt hogyan fogják segíteni?

Az udvar tematikájának a felépítése is ezt a logikát követi. Csütörtök este és a péntek fele a helyzet megértéséről fog szólni. Majd elkezdünk ráfordulni a megoldásokra. A helyi pénzek példáján megnézhetjük, hogy a pénzrendszer pici változása milyen hatással jár. Aztán megismerkedünk több helyi gazdasági rendszerrel. Idén a szövetkezeti mozgalom és a helyi mezőgazdasági kezdeményezésekkel foglalkozunk. A Közösség által támogatott mezőgazdaság és a kosár közösségek számos tanulsággal szolgálnak, és fontos építőelemei lehetnek a jövőnek.

Ami még kiegészíti ezt az ívet az magának a közösségi létnek a gyakorlatias megközelítése. Igyekszünk bepillantani abba, hogy miként lehet közösséget kovácsolni. Mert a mai tudásunkat és szemléletmódunkat ezen a téren is megéri fejleszteni. A régi rendszerben szerzett tapasztalatainkkal nem lehet egy új, közösségi szerkezetet felállítani.
Régen, ha valaki kovács akart lenni, akkor értenie kellett a tűzhöz, a vashoz, a szerszámokhoz, és önmagához is, mert meg kellett magát edzenie ehhez a feladathoz. Ezt analógiaként a közösségre is lehet használni, mert azt is össze kell kovácsolni. A tűz a motiváció, a cél, ami összehozza az embereket, az alapanyag mi magunk vagyunk, ahogyan működünk közösségben. Aztán ott vannak a folyamatok, például a döntéshozatal, vagy a konfliktuskezelés, ezekre is érdemes ránézni, néha “hevíteni” érdemes a dolgokat, aztán “visszahűteni”, megint “hevíteni”, és a végén lesz valami működő közösség, amely el tud érni egy célt. És aki erre adja a fejét, annak érdemes magáról is gondolkodnia, hogy milyen készségeket kell önmagában fejlesztenie, amely a közösség hasznára válhat.