„Nil nocere” azaz „Ne árts” ez a Hippokratészi eskü alap értéke. Ugyan ezt mondja Jézus és a Patanjali Jóga szutráiban is az Ahimsa az egyik „parancsolat”. Mi pedig ezt arra sem tudjuk alkalmazni, aki legfontosabb számunkra, saját magunkra. Nézzünk csak körbe, mérgezzük a testünket, a lelkünket, a saját környezetünket, pedig legtöbbször tudjuk a válaszokat, tudjuk a megoldásokat, mégsem élünk vele.
Célom, hogy a gyógyító térben a kezeléseken kívül a látogatóknak felnyissuk a szemét és kapjanak olyan inspirációt, hogy a saját egészségük érdekében tegyék meg azokat az egyszerű lépéseket, amivel nagy mértékben javíthatnak a szervezetük öngyógyító képességén.
Azt mondják, aki nem áldoz az egészségre, az majd áldoz a betegségre és ez nem csak az anyagiakra érthető. Most van itt az idő, hogy változtass és mi ebben megpróbálunk támogatni, az előző évekhez képest kicsit szélesebb spektrumon. A népi gyógyászaton kívül hazai természetgyógyászok, keleti gyógyászattal foglalkozó és mozgásterapeuták is megjelennek, hogy mindenki megtalálja a saját magához illő gyógymódokat.
Udvargazda: Mészáros Zoltán
Mészáros Zoltán vagyok, sokan ismernek úgy, hogy a Mezítlábas Jógi. A gyógyítás szép lassan, organikusan folyt bele az életembe. Annak ellenére, hogy már gyermekként érdeklődtem az egészségügy iránt, valamiért elsodródtam. Aztán sok évvel rá kezdett megfordulni velem a világ és visszaterelődtem arra az ösvényre, ami talán nekem van szánva.
Természetgyógyász vagyok, reflexológus, jóga oktató, yumeiho masszázs terapeuta. Mondhatnám, hogy én választottam ezeket a területeket, de igazából ők választottak engem és nagymértékben segítenek egyensúlyban tartani. Az egész egy sérüléssel kezdődött, hajszoltam a célokat és egy Guinness rekord döntésnél, megsérült az achillesem, ami miatt abba kellett hagyni a futást és elindult egy keresgélés, ami alatt rengeteg gyógymódot ismertem meg. Először érkezett az életembe a jóga, ami amellett, hogy fájdalom mentességgel ajándékozott meg, segített a mozgás iránti vágyak mérséklésében is, aztán szépen átfordult valami mássá, és ez most már meghatározza az életem. Közben az anatómiai tudásom nőtt és a további kutatásaim arra vezettek, hogy hagyjam el a hagyományos cipőket és amikor csak lehet, legyek mezítláb. A mezítláb járás pedig új kalandokat jelentett és figyelmemet a reflexológia felé fordította. A reflexológus nem szimpla talpmasszőr: képes aktiválni a szervezet öngyógyító képességét és ezáltal betegségekből vezet ki embereket, együttműködve a hagyományos orvoslással. Elvarázsoltak a micro-területek, és hogy mire képes a szervezet az érintés hatására.
A természetgyógyász tanulmányaim alatt pedig beleszerettem a Yumeiho terápiába, ami szintén a test belső egyensúlyáról szól. Emlékszem, amikor először kaptam ilyen kezelést és új emberként keltem fel a tatamiról. (Ez egy japán technika, ahol a masszázs tatamin történik.) Aztán úgy alakult, hogy megismerkedhettem vele mélyebben. A mesterem elégedett volt velem az elejétől fogva és ösztönzött a folytatásra.
A gyógyító utam még nem ért a véget, sőt nagyon is az elején járok, ahol még rengeteget kell és szeretnék is tanulni. Megtisztelő számomra, hogy Én lehetek a házigazdája annak a térnek, ami már az első gyüttmentemen is nagy hatással volt rám. Arra törekszünk, hogy a Gyógyító Tér egy olyan hely legyen, ahol a látogató közelebb kerül saját belső egyensúlyához és megtalálja az utat a gyógyulás felé.