Kisközösségi Program jurta

“Keresünk 10 ezer embert!” – ez a mottója a Kisközösségi Program által szervezett fesztiválhelyszín eseményeinek. A program fő célja, hogy az aprófalvaktól a nagyvárosokig minél több helyi ökoközösség létrejöttét és működését segítse elő. A fesztiválon interaktív előadások, beszélgetések segíthetik az érdeklődőket abban, hogy közösségük aktív részese legyen a változásnak akár a városban, akár vidéken és akár egy új közösség létrejöttéhez is találhatnak társakat a résztvevők. A tér házigazdája Takács-Sánta András. 

09:00 - 10:00 komakereső - Pestovics Ági vezetésével Kisközösségi Program jurta
10:00 - 11:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 4.: Pusztazámor Kisközösségi Program jurta
11:00 - 12:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 5.: Ökokeszi - Budakeszi Kisközösségi Program jurta
12:00 - 13:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 6.: Zsámbéki Öko Műhely Kisközösségi Program jurta
14:00 - 16:00 Utópia műhely - Sebestyén Lóránd vezetésével Kisközösségi Program jurta
16:00 - 18:00 Közösségek, pártok, egyebek - Hogyan törhetne be az ökológiai gondolat a politikába? - Schiffer András, Takács-Sánta András Kisközösségi Program jurta
19:00 - 21:00 kiutak.hu filmklub - Tauber Tamás vezetésével Kisközösségi Program jurta
09:00 - 10:00 komakereső - Pestovics Ági vezetésével Kisközösségi Program jurta
10:00 - 10:30 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 7.: Zsibrik Kisközösségi Program jurta
10:30 - 11:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 8.: Zuniverzum - Zugló Kisközösségi Program jurta
11:00 - 12:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 9.: Civil Verőce Kisközösségi Program jurta
12:00 - 13:00 Helyi ökoközösségek bemutatkozása 10.: Nagyszékely Kisközösségi Program jurta
14:00 - 18:00 Közös komposztkas-fonás a Kóspallagi Ökotájház számára - Gáspár János és Heincz Betti vezetésével Kisközösségi Program jurta
19:00 - 21:00 kiutak.hu filmklub - Tauber Tamás vezetésével Kisközösségi Program jurta

Miért pont 10 ezer ember? 

Abban hiszünk, hogy az ökológiai válságtól csak akkor szabadulhatunk meg, ha az egy helyen lakó emberek közötti együttműködés a mainál sokkal inkább előtérbe kerül. Az így létrejött helyi közösségek lehetnek a kovászai egy új, ökologikus társadalmi berendezkedésnek. A Kisközösségi Programmal ma már mintegy tucatnyi helyi közösséget támogatunk. Ez kezdetnek jó, de ahhoz, hogy komolyabb társadalmi változások induljanak el, további több száz helyi ökoközösségre, és ezek részeként mintegy 10 ezer emberre volna szükség az országban. 

Takács-Sánta András

Mit jelent az, hogy ökoközösség? 

A Kisközösségi Programban egészen pontosan helyi ökoközösségekről beszélünk. Ez annyit jelent, hogy az emberek, az ökológiai válságra reagálva szeretnék megváltoztatni az életmódjukat. Az egyéni, családon belüli próbálkozások mellett egyre többen jönnek rá arra, hogy akkor tudunk igazán rendszerszinten változtatni, ha összefogunk. Erre a legtöbb lehetőségünk akkor van, ha ott helyben, ahol élünk, próbálunk cselekedni. A településünkön, vagy a környékén keressük meg azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkodnak, megvan a miénkkel közös ökologikus értékrend, világnézet, és ami még nagyon fontos, rendszeresen találkozzunk velük. Persze, nem akarom kizárni a tisztán virtuális közösségeket sem a közösségek definíciójából, de azt gondolom, komolyabb cselekvésre, és változásra akkor van lehetőség, ha személyesen is rendszeresen találkozunk. Még egy dolog kell a közösséghez: hogy legyenek közös célok, amiket közösen akarunk megvalósítani, és természetesen ezek olyan célok legyenek, amelyek valahogy az ökológiai fenntarthatóság felé mozdítanak minket. 

Milyen típusú közösségek a leggyakoribbak? 

Vannak olyanok, főleg városokban, amelyek alapvetően egyetlen célra fókuszálnak. Ilyenek például a bevásárlóközösségek. Ezek lényege, hogy a tagjai összefognak, megkeresik a környékbeli helyi termelőket, és összekötik őket a helyi vásárlókkal. Ez tehát döntően az egészséges és kis ökolábnyomú élelmiszerről szól. Aztán vannak olyan közösségek, jellemzően vidéken – és minket ezek még jobban érdekelnek -, akik egy komplex ökologikus életmód alternatívára törekszenek. Tehát nemcsak az életük egy, hanem több területén akarnak változtatni: az élelmiszer beszerzése mellett mondjuk a közlekedés, a természetvédelem, vagy az oktatás terén is közösségi megoldásokat keresnek. Ezekre a legkézenfekvőbb példák természetesen az ökofalvak, és bár mi nagyon szeretjük őket, az a tapasztalatunk, hogy viszonylag kevés ember számára nyújtanak reális alternatívát, miközben létrehozásukhoz sokkal több áldozat, nagyobb elhatározás, és elkötelezettség szükséges, mint ahhoz a fajta közösséghez, amivel mi elsősorban foglalkozunk. Ezeket úgy hívjuk, hogy szétszórt közösségek, de ez nem negatív jelző, a szétszórt csak annyit jelent, hogy nem egy helyen, vagy egymás közelében élnek a közösség tagjai, hanem szétszórva az adott településen, vagy annak környékén. Persze, egy ilyen közösség nem lesz olyan erős, mint – jó esetben – egy ökofalué, de mégis közösségről beszélhetünk, mert vannak közös célok, közös értékrend és világnézet, és vannak rendszeres, személyes találkozók. Elsősorban ilyen közösségekkel foglalkozunk, ezeket próbáljuk segíteni a Kisközösségi Programban.   

Sok ilyen közösség van hazánkban? 

Szerencsére egyre több van belőlük, most nagyjából egy tucatnyi közösséggel dolgozunk együtt, tavaly nyáron pedig össze is kapcsoltuk őket az Új Koma Háló nevű hálózatba, amelynek keretében félévente találkozókat tartunk. A név egy kis magyarázatot igényel: a komaság a hagyományos paraszti társadalmakban egy nagyon fontos közösség koherencia biztosító, és rokoni, térségi kapcsolatokon túlmutató intézmény volt, ezt próbáljuk kicsit feleleveníteni. Ezek a helyi ökoközösségek ugyanis tulajdonképpen baráti közösségek, mint ahogy a komaság is igazából valamiféle barátság volt, amiről a néprajzi kutatások alapján tudjuk, hogy sokszor a családi kapcsolatokat meghaladó erősségű és stabilitású köteléket jelentett. 

Mivel készültök a fesztiválra? 

A Gyüttment Fesztiválon az egyik célunk az, hogy találjunk még ökoközösségeket, és próbáljuk meg bevonni őket a hálózat együttműködésébe – persze csak ha részükről is van nyitottság erre. A másik fontos célunk, hogy találjunk olyan embereket, akik szeretnének egy ökoközösség része lenni – akár ökofalunak, akár szétszórt közösségnek -, de még nincsenek meg a társaik ehhez. Esetleg még a hely sincs meg, ahol igazából szeretnének élni. Nagyon fontos üzenetünk a gyüttmentek felé – bár szerencsére a Gyüttment Fesztivál szervezői is ezt az üzenetet közvetítik – hogy ne egyedül próbálj meg gyüttment lenni, hanem próbáld megtalálni a társaidat, akikkel közösséget tudtok életre kelteni. Nemcsak a boldogulásod lesz könnyebb, hanem eredményeket is egyszerűbben érhetsz el azon a helyen, ahol gyüttment leszel, ha vannak társaid. 

A Kisközösségi Program a Gyüttment Fesztiválon, 2018

Miről ismerhető fel egy ökoközösség, konkrétan mit tesznek, hogy élnek a tagjai? 

Három szintje van a cselekvésnek. Vannak közösségi életmód alternatívák, tehát amit egyedül nem tudsz megvalósítani, az közösségben sikerül. Ilyen például vidéken a közös mezőgazdálkodás: ha egy területet közösen művelnek, vagy a termékeket közösen értékesítik. A termelőnek és a kézművesnek is lehetnek piacra jutási nehézségei, ebben is segíthet a közösség. A második szint, ha a közösség “befelé sugároz”, vagyis segít abban, hogy a tagjainak, illetve családjaiknak az élete ökologikusabb legyen, “kizöldüljön”. Például információt ad arról, hol lehet helyi élelmiszert beszerezni, vagy hogy érdemes a kertben termő zöldséget, gyümölcsöt feldolgozni. A cselekvés harmadik szintje pedig, amikor a közösség “kifelé sugároz”, vagyis a közéletben is cselekszik. Például megpróbál beleszólni az őt érintő döntésekbe, a helyi önkormányzatot, és/vagy a helyi cégeket tereli egy jobb, ökologikusabb irányba, vagy az emberek szemét nyitja fel, illetve irányítja a viselkedésüket ugyanerre. Nagyon sok példa van ilyenre az országban. 

Hogyan segít a Kisközösségi Program? 

A Kisközösségi Program nyílt találkozója a Gyurgyalag Műhely

A programunk 11 éve tart, azóta járjuk az országot, minden helyi ökokezdeményezést igyekszünk meglátogatni. Nagyjából 70 ilyennél voltunk jelen, néhánynál több időt is eltöltünk résztvevő megfigyeléssel. Van tehát terep tapasztalatunk, és elméleti is, a rendelkezésünkre álló szakirodalmat próbáljuk folyamatosan bővíteni. Az ELTE Társadalomtudományi Karának Humánökológia mesterszakához szorosan kötődik a Kisközösségi Program, az ott tanuló, illetve végzett hallgatók együttműködnek velünk, tehát a terepi mellett az akadémikus tudást is próbáljuk hozzátenni az ökokezdeményezésekhez – mindezt önkéntes munkával. 

Scroll to Top