Építők tere – 2022

A fenntartható, körforgásokba illeszkedő épületmodell kialakítása érdekében igyekeznünk kell helyi megoldásokat alkalmazni – vagyis kisebb szállító, eltakarító rendszereket kialakítani. Nyereség elvű energetikai megoldásokat kell találnunk, amelyeket együttesen használunk. A hálózatosodás a lakhatás közösségi módjának ésszerű és gazdaságos módját jelentheti.

Ha életünket önállóan egy tanyán berendezkedve képzeljük el, akkor a természethez kötődik minden kötelékünk. De ha már többen összeállunk, akkor a víz-, szennyvíz (szürkevíz)-, és elektromos hálózatokat is összekapcsolhatjuk. Nemcsak a már kiépített szolgáltatókhoz kötött hálózatokra gondolva, hanem összefogással a költségeken osztozva gazdaságosabban kialakítható helyi rendszereket hozhatunk létre. Ilyen lehet egy talajszondás hőszivattyú rendszer, vagy egy szennyvízkezelő berendezés elhelyezése. Ugyanakkor településszinten is gondolhatunk arra, hogy a házak tetőzete nem mindenkinek ideális dél felé tájolt, illetve összetettebb, nem kellő nagyságú. Napelemes hálózati szövetséggel viszont az is kaphat a megtermelt energiából, akinek a házán nincs telepített napelem.

Az egészséges épített környezet létrehozása belső légterekben, épületekben és település léptékben is megoldások keresését célozza, hogy hogyan tudunk méregteleníteni, vagy megakadályozni, hogy újabb mérgező és egészséget veszélyeztető anyagok kerüljenek házainkba. A helyi döntések rendszerszintű lehetőséget, hátteret biztosíthatnak, ezért stabil keretrendszerre, területi, kulturális, helyi hagyományokat és lehetőségeket is figyelembevevő szerveződésre van szükség. Ezek csak partneri viszonyban, egymásra támaszkodva léteznek, működhetnek.

A világ lakosainak 80%-a városlakó, és a városiasodási folyamat megfordulása csak 2050-re prognosztizált. Az 1970-től kialakuló város környéki “alvó városok” nem jelentenek megoldásokat, csak az ingázók számát, a közlekedést növelték hiszen az emberek nagy részének munkahelye nem helyben van.

Az új környezettudatos szemlélettel rendelkező városiak mit tehetnek környezetükért? Építészeti szempontból fontos tennivaló a lapostetők zöldesítése, de összefogással megvalósulhat egy városi komposztáló hálózat, vagy egy közösségi kert is. Ezeknek teret a városi önkormányzattal együttműködésben lehet adni.

Varga Rita, udvargazda

“Autonóm házhoz autonóm ember kell”- hallottam a tanítást… A panelos városi létből falura költöztem, a falu mindennapjait élve kötődök a környezethez, mikor a környezettudatosságot választom. Az egyszerű ember rögtön azt kérdi, mikor újat ajánlok neki: – Te miben laksz, mit építettél már? Milyen házikó az, mely úgy simul a természetbe, hogy észrevétlen, a természetből magából épülő, könnyen és gyorsan felépíthető lesz?

Önmagunk meghaladása az, ha olyanra szánjuk el magunkat amit még sohasem tettünk. Hiába vagyok építész, a rajzasztal mellett nem érezhető át az a gondosság, mint mikor saját cégéremet fogalmazom meg, a valóságban.

Hivatásom az építészet, melynek sok ágát bejártam eddig. Most épp felnőttképzésben tanítom a szakmát, kisházakat tervezek, tanácsot adok a meglévők felújításához magánemberek részére.

Noszvajon élek, lányaim felnőttek, most érkezik a negyedik unokám. Az építés természetes eszközeivel közel hozom az élhető és éltető környezetet kialakítását, csöndes lelassulást – és ennek követésére szeretnék ösztönözni a magam területén másokat is „nem középiskolás fokon.”

Scroll to Top