Termelők, kézművesek, figyelem!
Dunakanyar termelői, kézművesei, jelentkezzetek!
Termelők, kézművesek, figyelem! Read More »
Dunakanyar termelői, kézművesei, jelentkezzetek!
Termelők, kézművesek, figyelem! Read More »
…avagy a személyességi szintünkön múlik a közösségi minőség. Az idén a közösségi udvar fő témája a SZEMÉLYESSÉG, ezért most egy olyan cikket adok közre amiben ennek a mélyére mentem. Viszony szinten az egyik legfontosabb kérdés egy közösségben, hogy “mi az, ami megbeszélhető és mi az, ami nem?“. Fejlesztőként a vezetőknek sokszor felteszem ezt a kérdést
Mi az, ami megbeszélhető? Read More »
2018-ban a fesztivál kulcsszava a KAPCSOLÓDÁS. Ebben a cikkben a személyes kapcsolódáshoz és így a közösség alkotáshoz szükséges legfontosabb összetevőt, az ELFOGADÁST próbálom helyre rakni. …de miért is kell ezt helyre rakni? Az ami tuti, hogy a másik viselkedésének elfogadása nélkül elképzelhetetlen bármilyen együttműködés, hiszen nem lehet úgy együtt cselekedni, élni a másikkal, hogyha az
Tegyük helyre az elfogadást Read More »
Egyre gyakrabban tapasztalatom, hogy a civil szervezetek, közösségek azzal küzdenek, hogy milyen vezetési rendszert alakítsanak ki. Sokszor látom, hogy az okoz bizonytalanságot, hogy a piramis rendszerű vezetés, szélsőséges esetben autokratikus vezetésen túl nem ismernek működő vezetési mintát, és ezzel kapcsolatban is sok rossz tapasztalatot gyűjtöttek. Ezért gyakori, hogy inkább a “nekünk nem kell vezető, nem
A természetes vezetés ….avagy út a közösségi vezetéshez Read More »
Az emberi kapcsolatok, azaz a viszony szint a kulcsa minden közösségi kezdeményezésnek, így a közösségi vállalkozásoknak is. Máskülönben ez igaz jelenleg minden emberi szerveződésre, tehát ez egy egyetemes törvényszerűséget ír le az emberi szerveződések kapcsán. A viszony szint, az emberi kapcsolatok minőségének fontosságát azt gondolom nem nehéz megérteni, azonban annál nehezebb vezetőként kezelni az ezen
Vezetőként mit tehetünk az emberi kapcsolatok javításáért? Read More »
Mindenki rendelkezik olyan tudással, tapasztalattal, amely értékes mások számára, amelyből mások tanulhatnak. Ezért idén is megnyitjuk a teret, hogy mi, a Gyüttment Fesztivál résztvevői egymástól tanulhassunk!
Gyere, és mondd el Te is! Előadókat keresünk! Read More »
Egész nap rohansz, megállás nélkül, rabul ejt a munka-család-egyéb kötelezettség szentháromság, nincs időd, energiád az összes divatos szuperfood kaját kipróbálni, megelégszel egy fonnyadt zsemlével vagy a kifőzdében egy olajban úszó, felismerhetetlen étellel? Elvesztél a bio, nem bio, őstermelőtől vásárlás, növényi tejek, ízfokozó, tartósítószermentes, zéró hulladék útvesztőiben? Különben sem vagy milliomos, hogy egy falat ilyen-olyan termékért
Nagyszékely a magyar térkép egyik többé-kevésbé fehér foltján fekszik: Tolna megye dombos-lankás tájain. Ennek a körülbelül 500 fős zsákfalunak több különlegessége is van, de az egyik legkiemelkedőbb az, hogy az elmúlt évtizedekben nem kevés fiatal, gyerekes család költözött a településre. Ezen kívül érdemes tudni, hogy bár a hagyományos értelemben véve Nagyszékely nem tekinthető ökofalunak, a
A megtalált falu – Nagyszékely Read More »
A faházas szállások bérlése elindult! Ha valami okból kifolyólag nem tudsz vagy nem szeretnél sátrazni a Fesztivál ideje alatt (a kemping használata a fesztiválra jegyet váltók számára ingyenes!), akkor lehetőség van Zebegényben, a Gyüttment Fesztivál helyszínétől 20 perc járásra, a Szőnyi Táborban, 6 fős faházak bérlésére is. A faházak egy légterűek, amelyben 3 db emeletes ágy
Deborah Frieze kéthurkos társadalomváltozás modellje szerint minden élő rendszer kifejlődik, eléri tetőpontját, majd a tetőpont közelében a zavar jelei mutatkoznak. Egyesek elkezdenek hátat fordítani az uralkodó rendszernek. Ha ezek a kilépések egymástól elszigeteltek maradnak, semmi sem fog történni. Ha azonban kapcsolatba lépnek egymással, információt cserélve és tanulva egymástól, akkor erőfeszítéseik egyszerre egy erős rendszerré formálódnak, amely
A kéthurkos társadalomváltozás modell Read More »