Egyre többen érezzük manapság, hogy a társadalmunkban jelenleg fennálló rendszereket – kormány, egészségügy, oktatás – szükséges lenne megváltoztatni. Deborah Frieze – szerző, vállalkozó, és a helyi gazdaságok erősítésének elkötelezett aktivistája – szerint azok a módszerek, amelyekkel általában változást próbálnak elérni, nem működnek. Ezeket a rendszereket nem fogjuk tudni megváltoztatni, vagy megszerelni, csak elhagyni. Amikor egy rendszer elkezd hanyatlani, megjelennek azok az emberek, akik már nem tudnak egyetérteni, együtt gondolkodni, együttműködni a haldokló rendszerrel, s elkezdenek új alternatívákat keresni, amelyek számukra jobban működnek, s amikkel ki tudnak lépni a régi rendszerből. Ők a Kilépők, vagy úttörők, az igazi gyüttmentek, akik elég bátrak ahhoz, hogy új utakra lépjenek.

Elkezdenek másképp gondolkodni, kísérletezni, új dolgokat kipróbálni, vagy a természetközeli dolgokhoz visszatérni, hogy a haldokló dolgoknál működőképesebbet találjanak. Szokatlan, különös dolgokat tesznek. Szemléletet, és életmódot váltanak. Például a városból falura költöznek, maguk termesztik zöldségeiket, gyümölcseiket, csökkentik a hulladéktermelésüket, környezetkímélő módon közlekednek, természetes módon építkeznek, alternatív gyógyító technikákkal ismerkednek.

Különcségük miatt egy jó ideig számkivetettnek, magányosnak érezhetik magukat. Az emberek nem értik őket. Sok mindent megpróbálnak. Terveik néha kudarcba fulladnak, néha sikerrel járnak. Tapasztalataik segítik megérteni számukra, hogy mi életképes és mi nem az.

A bizonytalansággal, elszigeteltséggel és a kockázatvállalással elég nehéz boldogulni, ezért nem is tudnak fennmaradni, csak ha elképzeléseikben és az álmaikban osztozó emberekkel összefognak. A Kilépőknek tehát szükségük van egymásra. Ha egyedül maradnak, lehúzza, bezúzza őket a régi rendszer. Amennyiben viszont megosztják egymással tudásukat, tapasztalataikat, közösséget alkotnak, közösségként lépnek fel, erősebbé és ellenállóbbá válnak. A legfontosabb feladatuk tehát az, hogy megtanuljanak közösséget alkotni.

Ebben az esetben az emberek felfigyelnek rájuk, elkezdenek beszélni róluk. A köztudatba hamarosan bekerülnek az úttörők perspektívái és tapasztalatai. Ők maguk vezetőkké válnak a saját területükön, és úgy kezdik őket számon tartani, mint a bölcsesség forrását. Lassan, fokozatosan, de változást hoznak.

Túl sokáig győzködtük magunkat, hogy majd akkor lesz változás, ha valaki más kitalálja, hogyan legyen javulás. Az igazság az, hogy mindnyájunkra – az úttörőkre, az ápolókra, a felvilágosítókra és a védnökökre – egyaránt szükség van, hogy létrejöjjenek a változás feltételei. Mindannyian hatás-kifejtők vagyunk, mind közvetlenül, mind közvetetten, akár tudatosítjuk, akár nem. Csak akkor tudunk változást létrehozni, ha összefogunk, együttműködünk. Minden Együtt Megy!

A cikket Majer Tímea készítette.


A modell alapján érdekes “szerepjátékra” hívunk a Gyüttment Fesztiválon, a Közösségek udvarába! Részletekért olvasd el a modellről szóló összefoglaló cikkünket!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.