Széplaki Szilvia beszerző, logisztikus

Bármit láttok a Gyüttmenten majd, ételt, eszközöket, wc-papírt, faanyagot, azt mind Szilvi szerezte nekünk! Elképesztő gyorsan, fantasztikus hatékonysággal és pontossággal, a lehető legjobb megoldásokat találta meg. Tavaly organikusan alakult, hogy ő lett a logisztikus, és már akkor talpraesett volt ebben a szerepben (is), ezért idén sem engedtük el. 🙂 Mindemellett ő a csapatban, aki a legkedvesebben tud rámosolyogni az emberekre.  Amúgy biológus és mentálhigiénés szakember. Egyéni segítő beszélgetéseket, reflux-tanácsadást, gyermekdráma jellegű foglalkozásokat és játékos önismereti cso­por­tokat vezet.

Mikor és hogyan találkoztál először a Gyüttment Fesztivállal?

A  2019-es sötétvölgyi fesztiválra jelentkeztem először önkéntesnek, ott az infopultban találkozhattatok velem.

Mikor csatlakoztál a szervezőkhöz, és mi volt a fő motivációd? Mi tart meg benne, mit kapsz tőle?

Tavaly is a fesztiváli önkéntességre jelentkeztem. Aztán kiderült, hogy a beszerzésben, logisztikában szükség lenne már az építőtáborban plusz autós segítségre, amit örömmel bevállaltam. Aztán csak térültem-fordultam és mire indult a találkozó a szervezők közt találtam magam. 🙂 Idén is lelkesen de már tudatosan vetettem bele magam a szervezésbe, mert ahogy tapasztaltam egy ilyen közvetlen csapattal jó ügyért dolgozni nagyon felemelő érzés.

Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a fesztiválon? Ami megérintett, ami valamiért vicces, megható, vagy egyszerűen csak a legjobb élmény volt számodra?

Remekül leírja a beszerzések hangulatát, az az eset, mikor tavaly Timivel, az akkori beszerzővel épp egy körülbelül 14 órás körút végén voltunk, csendben, elcsigázottan vártuk, hogy visszaérjünk a találkozó forgatagába, a vacsorához, a többiekhez. Majd az aznapi 4-5 előző kör rutinjával lendületesen visszafordultam az autópályára Budapest felé…pont az ellenkező irányba. Enyhe kifejezés, hogy nem voltunk ettől boldogok :D.  Aztán végül összenéztünk, Timi benyomta a rádiót és inkább nevettünk, mint sírtunk. 😀 És akárhányszor arra járok azóta is nevetek. Igazából ez az a hangulat, az egy húron pendülés, az együtt sírás-nevetés, ami széppé és emlékezetessé teszi számomra ezeket az együttműködéseket.

Mi lenne az a három dolog, amit a fesztiválról mondanál olyannak, aki még sosem hallott róla?

Mindenképp jöjjön el és tapasztalja meg 😀

Nagyon sok tapasztalati tudás és  kapcsolódási lehetőség

Közvetlenség, mosoly/ölelés, felszabadultság.

Szerinted mit ad a világhoz/a világnak, és/vagy a látogatóknak a fesztivál?

Szerintem nagyon fontos, hogy akik egyféleképpen gondolkodnak a világról, a fenntarthatóságról, ne érezzék magukat egyedül. Mikor együtt vagyunk és látjuk a többiek érdeklődését, elkötelezettségét, próbálkozásait az megsokszorozza a kitartásunkat. Valamint nagyon jó kapcsolódások születnek.

Mi a legfontosabb tanácsod annak, aki “gyüttment” szeretne lenni (akár a szó konkrét, akár a “lelki” értelmében)?

Kezdjen bele. Úgy ahogy tud. Induljon, tapasztaljon, hibázzon, próblja újra, kérdezzen, csak legyen benne aktivitás. Bele kell vágni új dolgokba és együttérzéssel megfigyelni a saját érzéseinket, reakcióinkat. Ezek az igazán jó, valós útjelzők szerintem mindannyiunk számára. És ezek egyediek.

Ha valamilyen művészettel kellene kifejezned a fesztivált, mi lenne az? Például: milyen zenét játszanál, énekelnél, milyen hangszerrel, vagy mit táncolnál, mit rajzolnál/festenél, milyen kézműves tárgyat alkotnál, vagy milyen színdarabot írnál?

Egész biztosan festenék. Színkavalkádot, csupa kedves egymáshoz kacskaringózó. gömbölyödő izgalmas és színes formát. Át meg átszőve levelekkel, állatokkal, vízzel, nappal, széllel. Úgy, ahogy minden kicsit kusza, mégis összeillő és egy.

Scroll to Top