Ha majd a sok-sok finomságot fogyasztjátok a fesztiválon, akkor gondoljatok Zsófira: az ő műve, hogy a finom, egészséges, és helyi termelőktől származó alapanyagok hozzánk kerülhettek. Ő tervezi a teljes vendéglátást, és a piacot is. Elképesztően átlátja a folyamatokat, már-már nem evilági a teherbírása és az energiája, zseniális ötleteket hoz, szókimondása, éleslátása, kapcsolatteremtő képessége gazdagítja a csapatot. Szinte minden területen otthonosan mozog: kőműves, valamint a Profilantrop Egyesület projektvezetője olyan témákban, mint a szolidáris gazdasági szervezetek fejlesztése és nemzetközi hálózatosodás. Több hálózat tagja: GEN ( Globális Ökofalu Hálózat), SEEEN ( Kelet-európai Ökotudatos és Szolidáris Hálózat), RIPESS ( Globális Szolidáris Gazdasági Hálózat), és SZGH ( Magyar Szolidáris Gazdasági Hálózat).
Mikor és hogyan találkoztál először a Gyüttment Fesztivállal?
Szerintem már az első vagy a második alkalommal szembe jött valahogy, jó érzékem van hozzá, hogy betaláljanak a jó dolgok:) Először a Gólya szövetkezetről tartottam ott előadást, később a Szolidáris Gazdasági Központról, majd integrálódtam a szervező csapatba.
Mikor csatlakoztál a szervezőkhöz, és mi volt a fő motivációd? Mi tart meg benne, mit kapsz tőle?
A 2019-es fesztiválon is én fogtam össze a teljes vendéglátást: a konyhát, a kocsmát, és a teaházat, ezeknek beszerzéseit. Tavaly a piacot koordináltam (és a főszervezőt segítettem), idén pedig a teljes vendéglátást vezetem ismét, és a piacot is összefogom.
Korábban sokat dolgoztam a rendezvény-és fesztiválszervezés különböző területein, de egy idő után úgy döntöttem, nem adom többé a nevemet a végtelen pazarláshoz és profithajhászathoz: nem fogom a tudásomat olyan fesztiválok szolgálatába állítani, akik csak a maguk hasznáért működnek. Maga a vendéglátás, a sürgés-forgás, a fesztiválszervezés összes feszültsége és szépsége viszont hiányzott, ezért volt nekem tökéletes lehetőség a Gyüttment.
Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a fesztiválon? Ami megérintett, ami valamiért vicces, megható, vagy egyszerűen csak a legjobb élmény volt számodra?
Az erdei irodában dolgozni és küzdeni a hálózattal a termelőkkel való kapcsolattartásért – megfizethetetlen:)
A fesztivál emberségéről az a legszebb mutató pillanatom, amikor a kezdés előtt pár nappal nagyon időhiányban nagyon fontos dolgokról mitingeltünk a Dorkával (2018-ban és 2019-ben volt a főszervező), majd átváltottunk a lelki-és fiútémákra, és átbeszéltük azokat is. Fel sem merült, hogy ezekről ne kellene most beszélni.
Mit jelent számodra az, hogy “gyüttment”, és hogyan jelenik ez meg az életedben?
Gyüttmentnek lenni egy életstílus. Azt jelenti, hogy akár vidéken, akár városban élsz, a lehető legnagyobb tudatossággal próbálsz a legkevesebbet ártani a körülötted lévő világnak – benne magadnak is. Ez a tudatosság, és ennek a folyamatos fejlesztése kb tinédzser korom óta benne van az életemben lelki-testi-és szellemi szinten is.
Mi lenne az a három dolog, amit a fesztiválról mondanál olyannak, aki még sosem hallott róla?
– Nem néznek ki ha mezitláb vagy
– Nincs műanyag tányér
– Kedves és jóindulatú emberek vesznek körül
Szerinted mit ad a világhoz/a világnak, és/vagy a látogatóknak a fesztivál?
Tudást, közösséget, példát. Mindegyikből sok van amúgy is az országban, de szétszórva és láthatatlanul. Ez a gyűjtőtégely nagy szerepet válllal abban, hogy ne tűnjelenek el csak úgy a jó kezdeményezések.
Mi a legfontosabb tanácsod annak, aki “gyüttment” szeretne lenni (akár a szó
konkrét, akár a “lelki” értelmében)?
Hm. Szerintem ha a az szeretne lenni, akkor már az is, nem kell neki tanácsot osztogatni:)
Ha valamilyen művészettel kellene kifejezned a fesztivált, mi lenne az? Például:
milyen zenét játszanál, énekelnél, milyen hangszerrel, vagy mit táncolnál, mit
rajzolnál/festenél, milyen kézműves tárgyat alkotnál, vagy milyen színdarabot írnál?
Egy bennszülött törzs születési ceremóniájának tánclépéseit használnám. Meg persze a zenéjét, a közelségét a tűzhöz, az emberek kapcsolódásainak formáit… Ilyesmiket.