Labányi Oszkár beléptetésvezető

Az, hogy gond nélkül beléptek a Találkozó területére, a kapunál egyből mosolygós önkénteseinkkel találkoztok, akiktől a karszalagokat és az első fontos információkat kapjátok, mint Oszkár munkájának köszönhető. Ő is tavaly csatlakozott hozzánk önkéntesként, de szinte azonnal kiderültek számunkra nélkülözhetetlen képességei: képes rendszerben gondolkodni, rendszereket alkotni, higgadt, és jó ötletei vannak. Amúgy szoftverfejlesztő.

“Mindig törekedtem arra, hogy a tanulmányaim vagy a szakmai munkámon kívül több-kevesebb időt önkéntességre szánjak. A kettő remekül kiegészíti egymást, mert amit az egyik területen megtanultam, azt a másikon is hasznosítani tudom, és fordítva. A szakmai területen nyilván főleg a szervezésre gondolok, az önkéntességben viszont az emberi oldalról szerzek sok értékes tapasztalatot.”

Mikor és hogyan találkoztál először a Gyüttment Fesztivállal? 

Bár előtte már sokat hallottam róla, 2018-ban mentem el először Zebegénybe. Nagyon megfogott mind a hangulat, mind a tartalmas programok. Így tudtam egyrészről, hogy a következő évben is el fogok jönni. Másrészről azt is eldöntöttem, hogy majd legalább egyszer szeretném kipróbálni, hogy önkéntesként milyen a fesztivál létrejöttéhez hozzájárulni.

Mikor csatlakoztál a szervezőkhöz, és mi volt a fő motivációd? Mi tart meg benne, mit kapsz tőle? 

Tavaly voltam tehát önkéntes először, és akkor is a beléptetésnél dolgoztam. Így ez részben egy régi szerep számomra, részben viszont új is, hiszen idén a szervezés részébe bekapcsolódva bővebb a feladatköröm. Csakúgy mint tavaly, most is azon fogunk dolgozni, hogy minél gördülékenyebbek legyünk, és ne kelljen sokat sorban állni. Jómagam is szoktam fesztiválokra járni, és tudom jól, hogy ilyenkor mindenki úgy van vele, hogy “csak jussunk be, aztán dobjuk le a sátrat, és menjünk csináljunk végre valamit”.

A beléptetés azért az egyik legjobb feladat, mert személyesen találkozhatsz azokkal akiknek a találkozót szervezzük. Tavaly is jó volt látni, hogy milyen sokféle ember jött el, és hogy életkortól függetlenül jól érezték magukat. Külön öröm volt, hogy határainkon túlról is szép számmal érkeztek.

Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a fesztiválon? Ami megérintett, ami valamiért vicces, megható, vagy egyszerűen csak legjobb élmény volt számodra?

Számomra a Gyüttmenten az esték hangulata a leginkább megragadó. A tábortűz, a zene, a tánc, a fények, az illatok. A teázó és a kocsma, ahol mindig nagy élet van. Az érzés, hogy ugyan augusztus végén járunk, de még egy kicsit nyár van, jó idő, és jól érezzük magunkat. Azt hiszem, hogy nem is találhatnék jobb nyárvégi időtöltést.

Mit jelent számodra a gyüttmentség, és hogyan jelenik ez meg az életedben?

Számomra ez egy életigenlő életmód kialakítását jelenti, amihez hozzátartozik az ökologikus szemlélet is. Magának a szónak az eredeti jelentését – hogy városból vidékre költöző – én kiterjeszteném olyan értelemben, hogy az alapelvek, amik mentén igyekszünk javítani az életünket, azonosak városban és vidéken is. Az, hogy törekszünk egy élhető környezet kialakítására a lakóhelyünkön – és ez nem csak a fizikai környezetben nyilvánul meg, hanem közösségi szinten is. Vagy például az, hogy felismerjük, hogy nem kell lemondásként megélnünk az ökologikusabb életmódunkat. Erre példa, hogy észrevesszük azt, hogy a helyben termelt élelmünk – akár mi termeltük meg, akár helyi termelőktől szereztük be – mennyivel finomabb és egészségesebb, mint a feldolgozott, vagy a világ más tájairól érkező élelmiszerek. Végül az is ide tartozik, hogy a szabadidőnkben visszatalálunk a hagyományos, kreatív, művészi önkifejezési módjainkhoz. És mindegy, hogy milyen szinten, de aktívan foglalkozunk ezekkel. Nekem különösen a zene, az ének és a tánc áll közel a szívemhez. Többek között azért, mert ezeket lehet közösségben is csinálni.

Mi lenne az a három dolog, amit a fesztiválról mondanál olyannak, aki még sosem hallott róla? 

Egyrészről minden évben nagyon tartalmas programkínálat van. Aki eljön – legyen éppen bármiben –, itt nem fog unatkozni, találkozni fog érdekes, új dolgokkal. Másrészről kikapcsolódásnak és feltöltődésnek is ajánlom, főleg akkor, ha szeretjük azt a bizonyos bájos “kisfesztivál” hangulatot, mert az itt abszolút megvan. És végül, ha tetszett, akkor érdemes legalább egyszer önkéntesként is részt venni.

Szerinted mit ad a világhoz/a világnak, és/vagy a látogatóknak a fesztivál? 

Azt gondolom, hogy mindazokban, akik eljönnek a Gyüttmentre, már megfogalmazott a gondolat, hogy szeretnének pozitív változásokat hozni mind a saját, mind a szűkebb-tágabb közösségük életébe. Itt lehetőségük van felszedni az ehhez szükséges tudást és inspirációt, míg aki már birtokában van értékes tapasztalatoknak, annak előadóként lehetősége van ezt megosztani. Mi pedig szervezőként és önkéntesként arra a feladatra vállalkozunk, hogy létrehozzuk a Gyüttment találkozót, ahol ez a tapasztalatcsere megtörténhet, és a pozitív változások elindulhatnak.

Mi a legfontosabb tanácsod annak, aki “gyüttment” szeretne lenni (akár a szó konkrét, akár a “lelki” értelmében)?

Szerintem ezen az úton az önismeret és a fokozatosság a két legfontosabb dolog. Természetesen nagyon jó lenne, ha sok jól működő ökofalu jönne létre, de nem feltétlenül kell mindenkinek vidékre költözve önellátásra törekedve gazdálkodnia. Városban is lehet ökologikus életmódot folytatni. Ennek letéteményese lehet például egy bevásárló közösséghez csatlakozás. De jó cél az is, ha valaki csak a saját kertjében termel ezt-azt, hogy egy kicsit természetközelibbé tegye az életét. A lényeg szerintem – ahogy előbb is említettem már –, hogy az alapelvek ugyanazok, és mindenki olyan életmódot valósítson meg, amilyen a saját alkatához illik és amiben jól érzi magát.

Ha valamilyen művészettel kellene kifejezned a fesztivált, mi lenne az? Például: milyen zenét játszanál, énekelnél, milyen hangszerrel, vagy mit táncolnál, mit rajzolnál/festenél, milyen kézműves tárgyat alkotnál, vagy milyen színdarabot írnál?

Az én kedves hangszerem a didgeridoo, amin három éve játszok. Annak idején pont a zebegényi Gyüttment fesztiválon hallottam először ennek a hangszernek a varázslatos hangját, és rögtön éreztem, hogy lesz még dolgom vele. Ezért is ajánlom jó szívvel mindenkinek, hogy jöjjön el, mert itt bármikor találkozhatunk olyan új dolgokkal, amik inspirálni fognak.

Scroll to Top