Czirkó Csaba építésvezető

Ha a fesztivál területén jársz, és megcsodálod az építményeket – a konyhát, az alomszékeket, a programtereket, a rendezett területet, és így tovább -, na, az mind Csabi műve. Ő tervezi meg, mi hogy épüljön, és a fesztivál előtti két hétben ő vezeti az építőtábor csapatát. Fúr, farag, ácsol, tetőt épít – alkot. Csapatunkban ő “hozza le a földre” a néha álomvilágban szőtt elképzeléseket. Eredetileg informatikus, de már több, mint két éve a két kezével dolgozik, inkább fizikai munkákat végez: kisebb-nagyobb ács-, és asztalos munkákat, és lelkes híve a természetes építészetnek. A Mindenegyüttmegy Egyesület tagja.

Mikor és hogyan találkoztál először a Gyüttment Fesztivállal? 

A 2019-es Szekszárdi Gyüttmentre mentem el az építőtáborba. Eléggé meghatározó egy hónap volt.

Mikor csatlakoztál a szervezőkhöz, és mi volt a fő motivációd? Mi tart meg benne, mit kapsz tőle? 

Jó csapattal jó együtt alkotni, főleg ha az valami nemesebb ügyet szolgál. Számomra a Gyüttment az építőtáborral kezdődik, ahol a közös alkotásé a főszerep, azután a találkozón pedig megünnepeljük az alkotásunk gyümölcsét. 

Mi volt a legemlékezetesebb pillanat számodra a fesztiválon? Ami megérintett, ami valamiért vicces, megható, vagy egyszerűen csak legjobb élmény volt számodra?

Amikor ismeretlen önkéntesként rám bízták egy konyha építését, és annak ellenére meg tudtam oldani, hogy magam sem hittem el. 😀

Mit jelent számodra a gyüttmentség, és hogyan jelenik ez meg az életedben?

Számomra annyit jelent, hogy a saját hitem szerint próbálok élni a lehető legnagyobb függetlenséget elérve. Teszem mindezt a rengeteg bukással és nehézségével együtt, újra és újrakezdve. Ez nyitott meg számomra az utóbbi években olyan lehetőségeket, amikre előtte nem is gondoltam.

Mi lenne az a három dolog, amit a fesztiválról mondanál olyannak, aki még sosem hallott róla? 

Ez egy olyan találkozó, mely segítséget nyújthat a vidékre költözőknek/vidéken újrakezdőknek. Inkább szakmai mint zenei, de mindkét rész megjelenik. A sok hasonló gondolkodású ember sok tapasztalata és információja találkozik itt egy helyen.

Szerinted mit ad a világhoz/a világnak, és/vagy a látogatóknak a fesztivál? 

Pont elhangzott ez a kérdés pár hete. A legfontosabb amit az ember egy ilyen helyen tapasztalhat az az, hogy nincs egyedül. Rengeteg ember van hasonló cipőben, hasonló gondokkal, helyzetekkel. Olyan kapcsolatok alakulhatnak ki, amikre nem is számítottunk előtte. És végre kicsit lazán, szabadabban érezheti magát az ember.

Mi a legfontosabb tanácsod annak, aki “gyüttment” szeretne lenni (akár a szó konkrét, akár a “lelki” értelmében)?

Az első az elhatározás. Ha megvan: Csináld! Tedd meg az első lépést, akármennyire is kicsinek tűnik az. Tanulj belőle és haladj tovább. Ha jó úton haladsz, az univerzum úgyis megnyitja a megfelelő kapukat számodra.

Ha valamilyen művészettel kellene kifejezned a fesztivált, mi lenne az? Például: milyen zenét játszanál, énekelnél, milyen hangszerrel, vagy mit táncolnál, mit rajzolnál/festenél, milyen kézműves tárgyat alkotnál, vagy milyen színdarabot írnál?

Közös Improvizációs Zenélés és tánc. Alkotás. Miközben valaki a tüzet táplálja, valaki innivalót hoz, a többiek beszélgetnek, zenélnek és táncolnak. És mindenki jól érzi magát közben. 🙂

Scroll to Top