Az vagy amit eszel. Mai rohanó világunkban egyre többen küszködnek emésztési problémákkal, ételérzékenységgel. Az élő ételek előflórásak, jótékony mikróbák sokasága hemzseg bennük, így segítve a bélflóránk optimális összetételének fenntartását. Egyre többen érdeklődnek a különféle fermentálási módok iránt, sokaknak úgy tűnhet, ez egy újdonság, de valójában egy ősrégi hagyományos ételkészítési és tartósítási módszer újraéledéséről van szó, ami a pasztörizálás ipari mértékű alkalmazásával egy időre a feledés homályába került. 

A magyar kultúrában még mindig létező hagyományos taposással készülő savanyúkáposzta mellett az újraéledő kovászolt kenyér, a már kevesebbek által ismert korpából készülő savanykás ital, a cibere, a lótejből készült kumisz, vagy a nagyanyáink által a kemence mellett érlelt aludttej is mind példái annak, hogy már régen is életünk szerves részei voltak a fermentált ételek. Amit manapság ecetesen-cukrosan befőzve tesznek el savanyúságnak, az mind elkészíthető élőflórásan, fermentálva! A régi időkben gyakorlatilag minden nap került olyan ételféleség az asztalra, ami a bélflóránkat támogatta. A mai étkezési kultúra száműzte ezeket az ételeket, aminek meg is lett az eredménye az exponenciálisan növekvő emésztési problémák képében. 

Hogyan tudjuk helyreállítani az elvesztett egyensúlyt? Hogyan találhatjuk meg az utat a természetesebb életmód felé?Hogyan segíthet ebben a „mindennapi kenyerünk” és ételeink, és a hozzájuk való szerves kapcsolódás? Miben más bizalmi alapon vásárolni egy kedves baráttól, mint leemelni az előre csomagolt terméket egy multi arctalan polcáról? Vajon a bűnösnek kikiáltott glutén és tej a bűnös valójában sokak emésztésének tönkretételéért, vagy a nem megfelelően „kezelt” alapanyag, és a túlzott vegyszerhasználat? 

Készül a friss kenyér – Gyüttment Fesztivál, Zebegény, 2018

Miben lehet más egy olyan bor például, ami a szőlő saját mikroflórájával készül, és nem iparilag vásárolt borélesztővel? Vagy jobb lenne inkább olyan kenyeret enni, amit szintén a búzaszemen levő mikróba-koktél segített emészthetőbbé tenni? Esetleg olyan mézet enni, ami nem lett kitéve antibiotikumnak, és még csak 40 fokra sem lett hevítve? 

Hogyan tápláljuk gyermekeinket, hogy egy egészséges felnőtt- és öregkort élhessenek meg? Hogyan szerveződik a természetes ételek és életmód köré a közösség? 

Mindezekre a kérdésekre keressük majd a választ idén a Közösségi konyha terében. 

Bemutatkoznak a szervezők, a Deák tanya

Mi vagyunk a Deák család. Albert, Kata, Mirtill és Barnabás. Öt éve költöztünk ki Szentes és Csongrád közé egy tanyára, az akkor még négy hónapos kislányunkkal. Azóta született egy kisfiunk is, aki most két éves. 

Már a megismerkedésünk előtt mindkettőnkről kiderült, hogy problémánk van a glutén és tej emésztésével. Több orvost és természetgyógyászt megismerve és a tőlük kapott tanácsokat összegyúrva, valamint a saját egészségünkért való felelősséget a kezünkbe véve indultunk el az életmódváltás útján, ahol még mind a mai napig találunk újdonságokat, amik egyre közelebb visznek a természethez, illetve az egyensúlyhoz. A táplálkozásunk gyökeresen megváltozott, több kitérővel jutottunk el oda ahol most vagyunk, voltunk vegetáriánusok, vegánok, drasztikusan gluténmentesek, tejmentesek, cukor és édességmentesek. Jelenleg már mindent vissza tudtunk illetve kellett vezetni az étrendünkbe, de minden minőség és mennyiség függvénye.

A sok magunknak való főzőcskézésből, kísérletezésből pedig az lett, hogy vegán, gluténmentes menüt főzünk azoknak akik szeretik, Csongrádra és Szentesre, valamint főzőtanfolyamokat tartunk gluténmentes gabonákkal. A gluténmentes diétánk idején sem szerettük sohasem az előre kikevert porokat (vegyész lévén ez szakmai ártalom  ). A kovászolás is a gluténnel való problémáink miatt lépett be az életünkbe, ugyanis a hosszan kovászolt kenyér nem okoz már nekünk emésztési problémát (a kovászban található tejsavbaktériumok részlegesen lebontják), így kovászolt kenyérsütés tanfolyamokat is tartunk, valamint a tejsavas fermentálás is a szívünkhöz nőtt, mert segítségével a hüvelyesekből teljes értékű ételeket tudunk készíteni, szintén a jótékony baktériumok segítségével. 

Így kerültünk évről évre közelebb kerültünk az egyre természetesebb, vegyszermentes ételekhez, az olyan beszerzési forrásokhoz amelyek az 50 km-es körünkön belül vannak. A beszerzések mentén egy kis közösség is kialakult, ahol egy-egy közös fuvarral segítjük egymás alapanyag beszerzését.

Weboldalunk: https://deaktanya.webnode.hu/