Élettér – 2019

A Gyüttment Fesztivál Élettér udvara – ahogy az elmúlt években is – a természetes építészetnek és a környezettudatos energetikai megoldásoknak ad teret.

14:00 - 15:30 Bocsó Imre: Napelemek Élettér – műhely
16:00 - 17:30 Horesnyi Béla: Kenderház építés Élettér – előadó
09:00 - 10:30 Gáspár János: Rakott fal Élettér – műhely
09:00 - 10:30 Kozma Zsuzsa: Neked való ház Élettér – előadó
11:00 - 12:30 Antal Anna: Szekszárd környéki hagyományos építés - fachwerk Élettér – előadó
14:00 - 15:30 Balogh Péter: Az Élő Táj, mint a Fenntarthatóság kerete Élettér – előadó
14:00 - 15:30 Bocsó Imre: Gyütt-ment energiából a III. évezred igérete Élettér – műhely
16:00 - 17:30 Tőgyi Balázs: Alomszék Élettér – műhely
16:00 - 17:30 Zalatnay László: Szalmabála építés és kaláka Élettér – előadó
09:00 - 10:30 Bíró Árpád: Patics, és könnyűvályog Élettér – műhely
09:00 - 10:30 Radev Gergő: Hol tarthatnánk ma a vályogházakkal? Élettér – előadó
11:00 - 12:30 Radev Gergő - Körépítők: Zéró hulladék - pódium beszélgetés Élettér – előadó
11:00 - 12:30 Vass Alekszanr: Vályogházak felújítása Élettér – előadó
14:00 - 15:30 Bocsó Imre: Napelemek Élettér – műhely
14:00 - 15:30 Kovács István: Természetesen ház Élettér – előadó
16:00 - 17:30 Töttös Gábor: Szekszárdi borvidék építészeti öröksége Élettér – előadó
09:00 - 10:30 Herczeg Lajos: Mezőgazdasági melléktermékből lakóház Élettér – előadó
11:00 - 12:30 Szijártó Csilla: Vízönellátó rendszer Élettér – előadó
14:00 - 15:30 Bocsó Imre, Ádám Éva: Barátkozz meg a napelemmel Élettér – műhely
14:00 - 15:30 Varga Rita: Városi gyüttmentek, záró Élettér – előadó

Az idei Gyüttment Fesztivált a permakultúra szemlélete hatja át. Hogyan jelenik ez meg az Élettér udvaron?

A permakultúra alapjain működő kert, – ahogy akár társadalom is – önműködő, vagyis önmagát fenntartó, ugyanez a szemlélet pedig az építészetben is megvalósulhat. Olyan témákkal foglalkozunk majd az Élettérben, hogy az épített házunk hogyan illeszkedik a környezethez, a településhez, ahol áll, hogyan használjunk helyi alapanyagokat az építésnél, és mindez milyen helyi technológiákkal valósítható meg.

Az autonóm, vagyis önműködő ház energetikai-, illetve gépészeti megoldásaival nem szennyezi a környezetét, a természetből vett forrásokat tisztán juttatja vissza. Maga az építés, a felhasznált alapanyagok, és energiaforrások, a víz, a szennyvíz, mind-mind a házon belül egy önmagát fenntartó körfolyamatba illeszthetőek. A környezetével harmóniában lévő ház illeszkedik a településhez, az égtájakhoz, az időjáráshoz, a hagyományos építési módokhoz, helyi anyagot használ helyi technológiákkal. Mindez persze nagyban múlik az építő tudásán, és hogy mértékletesen használja-e fel a rendelkezésre álló energiákat. Ezt a környezettudatosságot szeretnénk átadni az érdeklődőknek az udvarunkban.  

Varga Rita – udvargazda

Idén a fesztivál többi udvarához is kapcsolódtok majd valamilyen módon. Ez mit jelent pontosabban?

Építőanyagként mezőgazdasági melléktermékeket használunk, mint például szalmát, vályogot, kendert és pelyvát. Természetes anyagokat használunk, és azt mutatjuk be, hogy csak úgy lehet környezettudatosan építkezni, ha a helyben rendelkezésre álló anyagot használjuk fel. Ez kapcsol minket a Gazdálkodók udvarához. Aztán lesz egy önismereti programunk: egyik előadónk a “neked való ház” témáját öleli fel, egy olyan módszert mutat be, amely alapján tulajdonképpen mindenkinek egyénre szabott házat lehet építeni. A Közösségek udvarához pedig olyan előadással kapcsolódunk, amely az egyén és a társadalom kapcsolatát fogja boncolgatni, tehát például ha valaki megérkezik egy faluba, új beköltözőként, akkor hogyan tud kapcsolódni a már meglévő közösséghez. De szeretnénk foglalkozni a városban élőkkel is, erre egy fórumot tervezünk, ami arról szól majd, hogy nemcsak falun, hanem városban is léteznek ökomegolások, egy társasházban, a közösség megszervezésével is létre lehet hozni zöld megoldásokat. De foglalkozunk majd azzal is, hogyan lehet környezettudatos módszerekkel felújítani egy már meglévő házat. És lesz gyakorlati színhelyünk is, ahol kicsik, nagyok kipróbálhatják a tapasztást, paticsolást, valamint a fecskefal építést. Tervezzük megmutatni, hogyan kell vályogtéglát, és könnyűvályogot formázni.

Hogyan kapcsolódsz személyesen a természetes építészethez?

Az Élettér udvar házigazdája idén a Körépítők, vagyis a Környezettudatos Építők Szervezete lesz. Ez egy nemrégen alakult egyesület, amelynek az elnökségi tagja, és a gyakorlati munkacsoportjának vezetője vagyok. Távlati célunk, hogy oktassuk a környezettudatos építészeti megoldásokat, technológiákat akár már kisiskolásoknak is. Szeretnénk korszerűvé tenni ezeket a hagyományos módszereket, és nemcsak kézműves szinten, hanem akár kisüzemire fejlesztett változatban is. A szalmabálát például csak kézzel, és csak nyáron lehet beépíteni. De ha szalmabálákból paneleket gyártunk, akkor azt egy kisüzem is elő tudja állítani, ez pedig több embernek ad munkát, télen-nyáron. Más természetes anyagból is lehetne elemeket gyártani. Itthon még erre nincs példa, de a környező országokban már működnek ilyen üzemek. Ha akadna vállalkozó, aki Magyarországon is beindítaná ezt, az is a környezettudatosságot erősítené, hiszen helyben gyártanánk, és nem külföldről hoznánk be az alapanyagokat. Amúgy építésztervező vagyok, és környezettudatos építészetből szereztem szakmérnöki végzettséget. Egy megyeszékhelyről költöztem falura, ahol egy több száz éves házat újítottam fel, természetesen környezettudatos módszerekkel, ebben tehát gyakorlatom is van.


Scroll to Top