Bemutatkozik az Élettér udvar

A Gyüttment Fesztivál Élettér udvara – ahogy az elmúlt években is – a természetes építészetnek és a környezettudatos energetikai megoldásoknak ad otthont, vagyis – hogy maradjunk a szónál – teret. Varga Ritával, az udvar házigazdájával arról beszélgettünk, idén mi mindennel készülnek a fesztiválozók számára.

Az idei Gyüttment Fesztivált a permakultúra szemlélete hatja át. Hogyan jelenik ez meg az Élettér udvaron?

Varga Rita

A permakultúra alapjain működő kert, – ahogy akár társadalom is – önműködő, vagyis önmagát fenntartó, ugyanez a szemlélet pedig az építészetben is megvalósulhat. Olyan témákkal foglalkozunk majd az Élettérben, hogy az épített házunk hogyan illeszkedik a környezethez, a településhez, ahol áll, hogyan használjunk helyi alapanyagokat az építésnél, és mindez milyen helyi technológiákkal valósítható meg.

Az autonóm, vagyis önműködő ház energetikai-, illetve gépészeti megoldásaival nem szennyezi a környezetét, a természetből vett forrásokat tisztán juttatja vissza. Maga az építés, a felhasznált alapanyagok, és energiaforrások, a víz, a szennyvíz, mind-mind a házon belül egy önmagát fenntartó körfolyamatba illeszthetőek. A környezetével harmóniában lévő ház illeszkedik a településhez, az égtájakhoz, az időjáráshoz, a hagyományos építési módokhoz, helyi anyagot használ helyi technológiákkal. Mindez persze nagyban múlik az építő tudásán, és hogy mértékletesen használja-e fel a rendelkezésre álló energiákat. Ezt a környezettudatosságot szeretnénk átadni az érdeklődőknek az udvarunkban.  

Idén a fesztivál többi udvarához is kapcsolódtok majd valamilyen módon. Ez mit jelent pontosabban?

Építőanyagként mezőgazdasági melléktermékeket használunk, mint például szalmát, vályogot, kendert és pelyvát. Természetes anyagokat használunk, és azt mutatjuk be, hogy csak úgy lehet környezettudatosan építkezni, ha a helyben rendelkezésre álló anyagot használjuk fel. Ez kapcsol minket a Gazdálkodók udvarához. Aztán lesz egy önismereti programunk: egyik előadónk a “neked való ház” témáját öleli fel, egy olyan módszert mutat be, amely alapján tulajdonképpen mindenkinek egyénre szabott házat lehet építeni. A Közösségek udvarához pedig olyan előadással kapcsolódunk, amely az egyén és a társadalom kapcsolatát fogja boncolgatni, tehát például ha valaki megérkezik egy faluba, új beköltözőként, akkor hogyan tud kapcsolódni a már meglévő közösséghez. De szeretnénk foglalkozni a városban élőkkel is, erre egy fórumot tervezünk, ami arról szól majd, hogy nemcsak falun, hanem városban is léteznek ökomegolások, egy társasházban, a közösség megszervezésével is létre lehet hozni zöld megoldásokat. De foglalkozunk majd azzal is, hogyan lehet környezettudatos módszerekkel felújítani egy már meglévő házat. És lesz gyakorlati színhelyünk is, ahol kicsik, nagyok kipróbálhatják a tapasztást, paticsolást, valamint a fecskefal építést. Tervezzük megmutatni, hogyan kell vályogtéglát, és könnyűvályogot formázni.

Hogyan kapcsolódsz személyesen a természetes építészethez?

Az Élettér udvar házigazdája idén a Körépítők, vagyis a Környezettudatos Építők Szervezete lesz. Ez egy nemrégen alakult egyesület, amelynek az elnökségi tagja, és a gyakorlati munkacsoportjának vezetője vagyok. Távlati célunk, hogy oktassuk a környezettudatos építészeti megoldásokat, technológiákat akár már kisiskolásoknak is. Szeretnénk korszerűvé tenni ezeket a hagyományos módszereket, és nemcsak kézműves szinten, hanem akár kisüzemire fejlesztett változatban is. A szalmabálát például csak kézzel, és csak nyáron lehet beépíteni. De ha szalmabálákból paneleket gyártunk, akkor azt egy kisüzem is elő tudja állítani, ez pedig több embernek ad munkát, télen-nyáron. Más természetes anyagból is lehetne elemeket gyártani. Itthon még erre nincs példa, de a környező országokban már működnek ilyen üzemek. Ha akadna vállalkozó, aki Magyarországon is beindítaná ezt, az is a környezettudatosságot erősítené, hiszen helyben gyártanánk, és nem külföldről hoznánk be az alapanyagokat. Amúgy építésztervező vagyok, és környezettudatos építészetből szereztem szakmérnöki végzettséget. Egy megyeszékhelyről költöztem falura, ahol egy több száz éves házat újítottam fel, természetesen környezettudatos módszerekkel, ebben tehát gyakorlatom is van.


Scroll to Top