Szántó Dóra Viola: Az árral szemben: Képernyőmentes gyermekkor

Időpont:
augusztus 28., vasárnap
10:00 - 12:00

Helyszín:
Zengő Pagony


Szabad a gyerekeknek mesét nézniük vagy számítógépezniük? Mekkora kortól engeditek meg egyáltalán bármelyiket? Van-e bármi veszélye ezeknek? Beszélgessünk ezekről, azaz a mobiltelefon-, tablet-, számítógépmentes gyerekkor előnyeiről és hátrányairól közösen! Tudományos és tapasztalati ismeretekkel is készülhettek, hogy megerősítsük azokat, akik a képernyőmentes gyerekkor útját választanák!

Mozgás, érintés, zene, hang, szülés-születés, természet, hagyomány, egészség… Ezen témák mentén halad és alakul Szántó Dóra Viola élete. “Úgy születtem a világba, hogy valójában nem születtem. Ennek köszönhetem belső indittatásomat, érdeklődésemet a természetes életmód és szülés témája iránt – sokat tanultam, épültem a születésem traumájának feldolgozásából, majd még többet épültem gyermekeim természetes szülésének élményéből.
A gyerekekkel közös húrt pendít bennem a bennük élő szabad kreativitás, szívesen szárnyalok velük mind zenében, mind mozgásban illetve mesében és beszélgetésben is… Ennek köszönhető tanítói diplomám, melyet ugyan iskolai oktatásban jelenleg nem használok, de táborokban, csoportos kézműves, mozgásos és zenei foglalkozásokon igen.
Táncos múltam jelene a kontakt-improvizációból épülő terápiás szemlélettel átszőtt felnőtteknek szóló foglalkozás, melyben a mozgás, a tánc és az érintés élményén keresztül mélyülünk testismeretben és önismeretben egyaránt. Védjegyes Ringató (Magyar Örökség Díjas!) foglalkozásvezetőként az édesanyákat és a legkisebbeket támogatom az énekhang és zene szeretetének megélésében a közös éneklés varázslatos útján. Zeneterapeuta és perinatális tanácsadó diplomáimat azért szereztem, hogy szakmailag megalapozottan segíthessek, támogathassak nőket, anyákat, leendő anyákat, gyermekeket, családokat a kapcsolódás, nőiség, szerepvállalások, szülés-születés témaköreiben.
A hang gyógyító és lélekemelő erejét szívesen használom, s teszem ezt gyermekeim nevelésében, de szertartásokon, zenekarban, színpadon is – ahol az élet épp helyet ad vagy kér a dalnak, hangnak…”