Kilián Imre, Czumpf Attila, Nagy Tamás, Zaja Péter: Az élőfalvak közösség indítási tapasztalatai, öko-közösségek hőskora – pódiumbeszélgetés

Időpont:
2022. augusztus 26., péntek
11:00 - 12:30

Helyszín:
Közösségi udvar – előadó tér


A Közösségi udvarban az idén a valódi közösségek beindítását szeretnénk segíteni. Ebben a pódium beszélgetésben a Magyar Élőfalu Hálózat képviselői arról fognak beszélgetni, hogy:

Az élőfalvak beindításának milyen tapasztalatai voltak?

Mit tanulhatunk a öko-közösségek hőskorából?

A nagy öregjeink, mit tudnak javasolni a most induló közösségek tagjainak?

A beszélgetést vezeti és kérdez: Csatlós Regina a Hideghegyi Menedék Közösségének tagja, a Gyüttment fesztivál egyik létrehozója.

Beszélgető tárasaim

Kilián Imre (Kili)

Kilián Imre vagyok gyűrűfűi falu-(újjá)-alapító, mérnök, számítógép-szelídítő, népzenész, 6 gyermek édesapja… aki a kanyargós és bozontos élete során száz közösséget vitt sikerre, de legalább ennyiszer el is bukott…

Czumpf Attila

agrármérnök, humánökológus

Tudományosan is megalapozott szakmai tevékenységem az agrártudományi egyetemi éveim alatt kezdődött Mosonmagyaróváron. Hivatásos szakmai kapcsolatom a természetvédelemmel 5 éves agrármérnöki tevékenységem után (ebből fél év Dániában) 1988-ban, Gerecsei Tájvédelmi körzetvezetővé való kinevezésem után kezdődött. Jelenlegi munkahelyem, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
Szakmai ismereteim bővítésére kitűnő alkalomnak kínálkozott az ELTE TTK 1990-1992-re meghirdetett posztgraduális humánökológus képzése.
Szerencsésnek mondhatom magam, mert miután mint állami hivatalnok becsukom az aktát, lehetőségem van magánemberként is a természetvédelem holdudvarával foglalkozni: az okszerű tájhasználat, a természetszerű földműves gazdálkodás kérdéseivel és –1997-től országosan is elismerten-a zöldturizmus fejlesztésével.
S ehhez kellett modell, minta, példa, terület, vagyis modell- és példaértékű
mintaterület! Így kezdődött…

A TEA Alapítványt (Agostyáni ÖKOFALU) 1993-ban, több évi előkészület után a Magyar
Humánökológiai Társaság és két magánszemély alapította, a hazai szerves műveltségre alapozott ökofalvak-, Élő-falvak létesítésének kezdeti időszakában. Követte a már élő legendának számító Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Drávafok, Galgafarm, Gömörszőllős és Krisnavölgy példáját, de a saját fejlődésének más irányt szabott az Agostyáni kezdeményezés.
Jelesül: az Ökofalvak előszobájává kívánt válni.

Nagy Tamás

Szegedi madarász vagyok, de 2003. óta már egy tanya gazdája is lettem. Feleségemmel és lányommal itt gazdálkodunk 12 hektáron ökológiai szemlélettel. Az elmúlt 12 év során sok tapasztalatot gyűjtöttünk a természettel való harmonikus együttéléssel kapcsolatban. Kertészet, tájfajták, alternatív méhészkedés, komposzt toalett, nádgyökér zónás víztisztítás, erdőkert… sok más témában tanulunk, tapasztalatokat cserélünk. 2010-ben megalapítottuk a Szeri Ökotanyák Szövetségét, melynek jelenleg nyolc család a tagja és benne vagyunk a Magyar Élőfalu Hálózatban is. Célunk olyan gazdálkodási forma kialakítása, ami mind a természetnek, mind nekünk megfelelő. Szívesen átadjuk másoknak is eddigi tapasztalatainkat és várunk másokat is a vidéki élet kóstolgatására.

Zaja Péter

Felmenőim-őseim évszázadok óta a Mátra- alján éltek/élnek s gazdálkodtak. Középiskolát Debrecenben végeztem a Vegyipari Szakközépben, majd kis “hadi” kitekintő után a BME Vegyészmérnöki Karán szereztem (Biológus) mérnöki diplomát. Alapító tagja voltam a BME ZÖld Körnek, s jónéhány környezetvédelmi szervezetben ténykedtem (IKSZ, Nagymaros Bizottság, PIKNIK 2000, Levegő Munkacsoport stb.). A 90-es évekelején fordultam az ökológiai szemléletből következő életmódváltás felé, alapító tagja voltam az Ökofalu illetve a későbbi/mostani nevén Élőfalu Hálózatnak (Magyar Élőfalu Hálózat – MÉH). Visnyeszéplak új “telepeseinek” első hullámában kapcsolódtam (ill. feleségemmel kapcsolódtunk) be a közösség kialakításába s egy önellátó-önfenntartó település létrehozásába. Egy, már felnőtt fiam van. Az elmúlt majd 3 évtized során számos sikerélményben s kudarcban volt részem, s mindez rengeteg tanulsággal szolgált. Már közel 20 éve gyümölcsészkedem, a gyümölcsészet legszelídebb – legökologikusabb módját az “alkalmazkodó gyümölcsészetet” gyakorolva. Ez jelenleg a fő bevételi forrásom is. Tagja vagyok a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózatnak.

Scroll to Top