Idén az Építők Tere a Környezettudatos Építők Szervezete gondozásában a fenntartható építészet lehetőségeit fogja bemutatni. A környezettudatosság szempontja érvényesül az épület teljes életciklusa során:
- az építkezéshez helyi anyagokat igyekezünk használni
- a fenntartás során cél a minél nagyobb energiatudatosság és a bontásra kerülő épület anyagai a természetbe visszaintegrálódnak.
Témák: vályogvetés, szalmaépítés, kemenceépítés, kenderbeton fal, díszítő vályogozás, népi kis épületek gazdálkodáshoz
Előadók, workshop tartók: Bihari Ádám, Varga Rita, Lénárt István, Buzás Miklós, Révész Gabriella, Medgyasszay Péter, Horesnyi Béla
Udvargazdasszony: Varga Rita
Programok
| 10:30 - 12:00 | Horesnyi Béla: Kender az építészetben | Megyszínpad |
| 10:30 - 12:00 | Révész Gabriella, Varga Rita: Díszítővályog előkészületek | Építő tér |
| 09:00 - 10:30 | Révész Gabriella, Varga Rita: Díszítő vályogozás, bemutató | Építő tér |
| 10:30 - 12:00 | Lénárt István: kocsikerékre illesztett tyúkól tapasztása: bemutató | Építő tér |
| 14:00 - 16:00 | Medgyasszay Péter: A szalmaépítészet magyarországi tapasztalatai az eltelt 15 évben | Megyszínpad |
| 16:00 - 18:00 | Medgyasszay Péter: Beszélgetés a szalma építésről | Építő tér |
| 09:00 - 10:30 | Lénárt István: kocsikerékre illesztett tyúkól tapasztása: bemutató 2 | Építő tér |
| 10:30 - 12:00 | Révész Gabriella, Varga Rita: Díszítő vályogozás: bemutató 2 | Építő tér |
| 14:00 - 16:00 | Bihari Ádám: Kortárs vályogépítészet lehetőségei napjainkban | Megyszínpad |
| 09:00 - 10:30 | Díszítő vályogozás; Révész Gabriella, Varga Rita: bemutató 3 | Építő tér |
| 14:00 - 16:00 | Búzás Miklós: A gazdálkodás kisépületei | Megyszínpad |
A Gyüttment Találkozót a permakultúra szemlélete hatja át. Hogyan jelenik ez meg az Élettér udvaron?
A permakultúra alapjain működő kert, – ahogy akár társadalom is – önműködő, vagyis önmagát fenntartó, ugyanez a szemlélet pedig az építészetben is megvalósulhat. Olyan témákkal foglalkozunk majd az Élettérben, hogy az épített házunk hogyan illeszkedik a környezethez, a településhez, ahol áll, hogyan használjunk helyi alapanyagokat az építésnél, és mindez milyen helyi technológiákkal valósítható meg.
Az autonóm, vagyis önműködő ház energetikai-, illetve gépészeti megoldásaival nem szennyezi a környezetét, a természetből vett forrásokat tisztán juttatja vissza. Maga az építés, a felhasznált alapanyagok, és energiaforrások, a víz, a szennyvíz, mind-mind a házon belül egy önmagát fenntartó körfolyamatba illeszthetőek. A környezetével harmóniában lévő ház illeszkedik a településhez, az égtájakhoz, az időjáráshoz, a hagyományos építési módokhoz, helyi anyagot használ helyi technológiákkal. Mindez persze nagyban múlik az építő tudásán, és hogy mértékletesen használja-e fel a rendelkezésre álló energiákat. Ezt a környezettudatosságot szeretnénk átadni az érdeklődőknek az udvarunkban.
Építőanyagként mezőgazdasági melléktermékeket használunk, mint például szalmát, vályogot, kendert és pelyvát. Természetes anyagokat használunk, és azt mutatjuk be, hogy csak úgy lehet környezettudatosan építkezni, ha a helyben rendelkezésre álló anyagot használjuk fel.
Hogyan kapcsolódsz személyesen a természetes építészethez?
Az Élettér udvar házigazdája idén a Körépítők, vagyis a Környezettudatos Építők Szervezete lesz. Ez egy nemrégen alakult egyesület, amelynek az elnökségi tagja, és a gyakorlati munkacsoportjának vezetője vagyok. Távlati célunk, hogy oktassuk a környezettudatos építészeti megoldásokat, technológiákat akár már kisiskolásoknak is. Szeretnénk korszerűvé tenni ezeket a hagyományos módszereket, és nemcsak kézműves szinten, hanem akár kisüzemire fejlesztett változatban is. A szalmabálát például csak kézzel, és csak nyáron lehet beépíteni. De ha szalmabálákból paneleket gyártunk, akkor azt egy kisüzem is elő tudja állítani, ez pedig több embernek ad munkát, télen-nyáron. Más természetes anyagból is lehetne elemeket gyártani. Itthon még erre nincs példa, de a környező országokban már működnek ilyen üzemek. Ha akadna vállalkozó, aki Magyarországon is beindítaná ezt, az is a környezettudatosságot erősítené, hiszen helyben gyártanánk, és nem külföldről hoznánk be az alapanyagokat. Amúgy építésztervező vagyok, és környezettudatos építészetből szereztem szakmérnöki végzettséget. Egy megyeszékhelyről költöztem falura, ahol egy több száz éves házat újítottam fel, természetesen környezettudatos módszerekkel, ebben tehát gyakorlatom is van.