Elmondom mit érdemes tudnod az ipari rostkenderről, hogy került be az én életembe és jelenleg mi történik Magyarországon az ipari rostkender kapcsán. Természetesen hozok kendervakolatot és ki is próbálhatod. Ezen az interaktív workshopon, saját kezeddel próbálhatod ki a kendervakolat alkalmazását – a jövő építőanyagát, amely egyszerre környezetbarát, egészséges és esztétikus.
Az előadás során végigmegyünk néhány építészeti fő alapelven, mire legyetek mindenképpen figyelmesek, érintve a szabályzást és épületszerkezetet, valamint kiemelt figyelemmel kitérek az ütemezésekre, mit-miután érdemes csinálni, vagy miket érdemes átgondolni, mielőbb belevágtok az építkezések sokszor rejtelmes útvesztőibe.
Két óra leforgása alatt elkészítünk a résztvevőkkel közösen egy romanád (zsalu) segítségével egy teherhordó szalma boltívet, ezzel demonstrálva az építő minőségű szalmabálák terhelhetőségét. A műhelymunka alatt lehetőség nyílik egy kötetlen beszélgetésre a szalmabála szerkezetekről és különböző épület típusokról.
Két óra leforgása alatt elkészítünk a résztvevőkkel közösen egy romanád (zsalu) segítségével egy teherhordó szalma boltívet, ezzel demonstrálva az építő minőségű szalmabálák terhelhetőségét. A műhelymunka alatt lehetőség nyílik egy kötetlen beszélgetésre a szalmabála szerkezetekről és különböző épület típusokról.
Az előadás során egy különleges építészeti utazásra hívunk: egy magyar kivitelezőcsapat munkáján keresztül nyerhetsz bepillantást abba, hogyan válik egy 1350-ben épült provence-i várrom újra élő otthonná – természetes építőanyagok és kortárs szemlélet segítségével.
Immár hét teljes éve élünk egy közmű nélküli, szőlőhegyi jurtában. Otthonuk és gazdaságunk fejlesztése során egyszerű és gazdaságos, az élővilág rendszerébe illeszkedő megoldásokat alkalmazunk.
A klímaváltozás enyhítésére használható, fenntartható építési módszerek bemutatása, kipróbálása, természetes anyagokkal, ősi technikákkal. Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása a népi és kortárs építészetben. Bontott anyagok újrahasznosítása, vályogvetés, paticsfal, préselt tégla készítés, szalmapaplan szigetelés falra, födémre. Vesszővázas sárkemence építése.
A vidéki otthon fogalma és a vályog másfél millió ember fejében kapcsolódik a mai Magyarországon. Mivel a kihívások egy új falusias környezetben nagyon más természetűek, mint városban, így ez előadásommal szeretnék műszaki, technikai és lélektani segítséget adni, hogy átlásd a vályog fészek és otthon fogalmának kapcsolatát.
A workshop betekintést nyújt a dekorfal stílusirányzataiba, technikáiba, beszélgetünk a színek harmonikus használatáról, megismerjük a természetes meszes és agyagos, ásványi anyagokat tartalmazó dekorvakolatok, festékek típusait, kipróbálhatod a speciális díszítő szerszámokat, eszközöket, kiegészítőket, melyekkel a tükörsima fényes márvány felülettől, a leomló hatású, autentikus, rusztikus kőhatásig bármi megvalósítható.
A klímaváltozás enyhítésére használható, fenntartható építési módszerek bemutatása, kipróbálása, természetes anyagokkal, ősi technikákkal. Mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása a népi és kortárs építészetben. Bontott anyagok újrahasznosítása, vályogvetés, paticsfal, préselt tégla készítés, szalmapaplan szigetelés falra, födémre. Vesszővázas sárkemence építése.
Témáink: a jurtaházak kalákás építése, amely országszerte nagy örömöt hoz egyre több gondolkodó és érző embernek; a hálózatfüggetlen víz-és áramhasználat; és a kalaka.info kezdeményezése mögött rejlő szemlélet.
Zalavári Márk, "mezítlábas építész" két homlokegyenest más megközelítésben mutatja be a szalmát, mint építőanyagot. A házilagos, nem hivatalos lapostető- és födémhőszigetelés kontra gyárban előállított, passzívház minősítésű, nemzetközi cég által forgalmazott szalmapanel képviselete feszül egymásnak egy emberben, akiben a természetes építőanyagok képviselete önmagán túlmutató, tágabb üzenet. Az előadás két aspektusa: "ezt ne csináld otthon" technológia bemutatása képeken és gyakorlaton keresztül, és a gyors kivitelezésű, hivatalos építési termék okozta kettősség áthatja a hallgatót és képzeletbeli döntések meghozatalának sokaságára invitál. A vasárnapi előadás méltó, integrált zárása a fesztivál programsorozatának, ahol a "gyüttment hangulatot" átemeljük a 21. század hightech valóságába az építéstechnológiák eszköztárával.
2025-ben beindult újult erővel az együttműködés a Közép-Kelet Európai permakultúrás régióban (amelynek több éves múltja van még anno 2018-2021 között). Az első minifesztiválon a következő országok képviseltették magukat:
Ausztria
Lengyelország
Csehország
Szlovákia
Ukrajna
Magyarország
Mivel ez egy vándorfesztivál, és Magyarországon a Gyüttmenttel szoros együttműködésben áll a MAPER évek óta, így nyilvánvaló volt, hogy az itthoni fesztivált a Gyüttmenten belül kívánjuk megvalósítani.
A tér célja a fesztivál alatt:
A környező országos permakulúrás szervezeteinek bemutatóin és előadóin keresztül a résztvevők képet kapjanak arról, hogy hol tart a permakultúrás mozgalom és gyakorlat a régióban
Legfontosabb cél, hogy kapcsolódjunk, ismerkedjünk és megtaláljuk a közös pontokat szomszédainkkal, ennek lehet eredménye egy közös tanulási és tapasztalat-tudás megosztási beszélgetés, de lehet valamilyen konkrétabb együttműködés/projekt ötlet elindulása is (pl. Egymás látogatása, tanulmányi kirándulások, vagy szaporító anyagok cseréje stb.)
Tudásmegosztás: a környező országos szakértői megosztják tapasztalataikat velünk
Témakörök: többek között gazdálkodás, agroerdészet-erdőkert, gyerekek a permakultúrában, permakultúrás tervezés professzionálisan.
Interaktív beszélgetések és workshopok: a szervezetek közti együttműködések és konkrét projektek tervezése, megálmodása, átbeszélése
Gyere ha szeretnél kapcsolódni, szereted a nemzetközi közeget és kíváncsi vagy rá, hogy mik történnek a határon túl a nagyvilágban de mégis megközelíthető távolságban 😉
A szakmai program felelősei: Milánkovics Kinga, Szilágyi Alfréd Koordinátor: Jordanidisz Theodora
Milánkovics Kinga: a MAPER és a Tudatos Öregedés alapító tagja. A családi méretű erdőkertek és a közösségi permakultúra a szívügye, illetve a PeopleCare és FairShare alapú vidék-, és térségfejlesztés.
Szilágyi Alfréd
Jordanidisz Theodora sokak által csak Theoként ismert. A Gyüttmenthez 2018-ban kezdett kapcsolódni, miután Angliából hazatérve világos lett számára, hogy nem a nagyvárosban képzeli el a mindennapjait. 2022-től a Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) önkénteseként és program-szervezőjeként az éves konferenciákat szervezi, valamint más projektekben is aktívan részt vesz. A tavalyi Convergence 2025 egyik szervezője, és lelkes támogatója a nemzetközi összefogásnak. Leginkább a szinergiákban hisz, amik igazán előre tudják vinni az egyes ügyeket.
