Időpont:
2024. augusztus 24., szombat
15:00 - 16:30
Helyszín:
Megyszínpad
Az ember alapvetően közösségi lény. Ugyanakkor manapság atomizált társadalmakban élünk: az erős, megtartó közösségek jórészt hiányoznak életünkből. Egyéni szinten pedig sokat szenvedünk ettől a magánytól. Emiatt egyre többen indulnak el azon a sorsváltó úton, ami egy közösségibb élet felé vezet. Ennek a kerekasztal-beszélgetésnek a témája azonban nem az, hogy az egyén számára mit jelentenek ezek a közösségek, még csak nem is az, hogy miként lehet ilyen közösségeket létrehozni. Ehelyett arról beszélgetünk majd, hogy az emberi civilizáció jövője szempontjából miért sorskérdés a közösségek újrafelfedezése.
A fő kérdéseink az alábbiak lesznek:
- Vajon miért olyan fontos a közösségek újrafelfedezése civilizációnk egyre mélyülő válságának időszakában?
- Miért lennének hasznosak az új típusú közösségek ebben az összefüggésben?
- Vajon támaszt nyújtanak majd egy eljövendő cudar világban?
- Vagy éppen hogy egy új, ökologikusabb, igazságosabb világ kristályosodási magvai ezek a csoportok?
- És mi jellemzi azokat a hazai közösségeket, amelyek elindultak már ezen az úton?
- Korántsem utolsósorban pedig: hogyan tudsz te magad egy ilyen közösség részévé válni?
A beszélgetőtársak pedig nem azért lettek felkérve, mert mindannyian három névvel büszkélkedhetnek, hanem azért, mert ugyan három irányból, mégis mintha ugyanoda érkeztek volna meg: kulcsfontosságúnak gondolják az új típusú közösségek létrejöttét. Moderál: Forrai Mária Melinda.
Vágvölgyi Gusztáv – Pabló, közösségfejlesztő a 2000-es évek elején a Gömöri Fenntarthatósági Műhely tagjaként kezdte felismerni, hogy a közösségi kezdeményezések lehetnek a társadalmi fenntarthatóság kulcsa. Hiszen amíg nem vagyunk képesek egymással együttműködni, hogyan lennénk képesek a természettel együttműködni. Ezért szervezetfejlesztőként azt kezdte kutatni, hogy a mai emberek képesek-e valóban jól működő közösségeket létrehozni. Mára már tudja, hogy képesek vagyunk szoros emberi kapcsolatokra épülő, tudatosság alapú, szándékolt, életmódközösségeket létrehozni, amelyeket ő “valódi közösségek”-nek hív. Ezeket a valódi közösségeket fejleszti közösségfejlesztőként, valamint képzi a közösségek összeszerető vezetőit a közösségi facilitátorokat.
Stumpf-Biró Balázs, összeomlás kutató, Cassandra Program, Pannon Egyetem
Stumpf-Biró Balázs az éghajlatváltozás hatásait azonosító és az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Programot fejlesztő Cassee Klímaadaptációs Tanácsadó Zrt. társalapítója. A mentális felkészülést fontosnak tartó Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) mozgalom magyarországi képviselője és a szemléletformálást segítő Betyáros Világ podcast alkotója, aki a Pannon Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában a globális polikrízis jelenségének kibontakozását kutatja.
Takács-Sánta András, humánökológus, az ELTE docense, a Kisközösségi Program szakmai vezetője
2008-ban találta ki és indította el a Kisközösségi Programot (http://www.kiskozossegek.hu ), amely egyszerre kutatási és akcióprogram – fő célja, hogy minél több helyi ökoközösség alakuljon a Kárpát-medencében, mindenféle méretű településen. András a kezdetektől fogva szakmai vezetője ennek a programnak, amelynek keretében többféle módon is segítik az ökoközösségeket: többek között koordinálják a komplex életmód-alternatívára törekvő ökoközösségek hálózatát, az Új Koma Hálót; továbbá működtetik az ökoközösségek számára rengeteg információt nyújtó http://Kiutak.hu portált. András a szerzője A közlegelők komédiája – A közösségek újrafelfedezése mint kiút az ökológiai válságból című könyvnek. Lakóhelyén, Csákváron pedig egyik alapítója és szervezője a Vértesi Kamra bevásárlóközösségnek.