Időpont:
2024. augusztus 24., szombat
18:00 - 19:30
Helyszín:
Építő tér
Meglepő fordulatokkal tudunk kapcsolódni a természetes építőanyagokhoz. Szakmaelhagyók, fejlesztők, vagy általános építőipari szaktudással rendelkezők képzik a hazánkban még kicsi mag körét. Aki belelát az építőipar környezetkárosító hatásaiba, greenwashing mozgalmaiba, munkáskezeket-testeket gyengítő tényezőkbe, annak nem kérdés, hogy csak egy másik út létezik. Egy tiszta, egészséges környezetet biztosító építőanyag felhasználás.
Ki hogyan jutott el idáig? Erről fogunk beszélgetni a különböző korosztályból, és különböző módon a környezettudatos építészetet képviselő releváns személyekkel. Kivitelező, gyártó, fejlesztő, vályogos tanító, tervezési menedzsmentben dolgozók és mérnökök – hogyan alakult át az életük, mit hoztak magukkal, és mit tudnak adni szemléletükkel, munkásságukkal a mai nap építkezőinek, felújítóinak?
A beszélgetés után lehetőség van a résztvevőktől kérdezni, kötetlen hangulatban.
A kerekasztal beszélgetést Kovács Zsófia vezeti. Beszélgetőpartnereink: Straubinger Ákos, Zalavári Márk, Beszeda Gergő, Lénárt István, Stverteczky Zsolt.
Bemutatkozások:
Straubinger Ákos vagyok, építőmérnök és végzett szalmabála építő. A konvencionális építőiparból kiábrándulva döntöttem úgy, hogy teljes mértékben a valóban fentartható és környezettudatos építőipar szolgálatába állok. Egy külföldi átfogó szalmabála-építészeti képzés (STEP: Straw Bale Training for European Professionals) elvégzése után saját céget alapítottam bátyámmal, hogy környezettudatos, hosszútávon fenntartható, természetes anyagokból az energiahatékony ember és környezete számára egészséges épületeket hozhassunk létre. Környezettudatos építők szervezetének tagjaként célom, hogy minél több emberrel megismertethessem a szalmabála-építészetet.
Beszeda Gergő: Építőiparos családból származom, és bár hosszú utat jártam be – voltam ingatlanközvetítő, dolgoztam sofőrszolgálatnál, de még benzinkúton is – végül én is az építőiparban kötöttem ki. Magasépítő technikusi végzettséget szereztem, majd 8 évet dolgoztam építésvezetőként nagy projekteken, kiemelt állami beruházásokon, megtanultam a szakma csínját-bínját, hogy aztán legyen miből kiábrándulni. Mind szakmailag, mind emberileg életmódváltáson mentem keresztül az utóbbi időben, vidékre költözünk a családommal, amennyire lehet önfenntartó gazdálkodást szeretnénk folytatni és testvéremmel vállalkozást alapítottunk, amelyben természetes építőanyagokkal dolgozunk – főként szalmabála házakat építünk. Folyamatosan képzem magam a témában, számos szakmai tanfolyamon és kalákamunkában vettem részt, illetve már saját képzéseket is tartunk. Szeretném visszahozni a köztudatba a fenntartható építőanyagokat és építészetet, és megismertetni az emberekkel, hogy házat építeni (kis segítséggel) akár magunknak is tudunk, mint régen, amikor a fiú akkor vált igazi férfivá, ha megépítette a saját házát.
Lénárt István: Gyermekkorom óta vonzott a népi építészet. Kályhásnak készültem de képzés hiányában más irányban tanultam tovább. Az egyik szakmám lótenyésztő a másik vadőr, vadtenyesztő.1990-es években kezdtem népi építészettel foglalkozni. Eleinte vályogtégla gyártással a Szentendrei Szabadtéri Múzeum részére az épülő kékfestőüzemhez, majd taposott szalmafedelet készítetem a kispaládi ház istállóján.Tapasztottam a Hajdúbagosi ház teljes külső tapasztását és elkészítettem az oromfalát (paticsfal), a Nyugat.Dunántúli tájegység boronafalas épületeit javítottam, tapasztottam, meszeltem. Késöbbiek folyamán installációkat készítettem Buzás Miklós Föld-Ház című kiállításához az összes hazai földfal típusból. Közben évek alatt a saját tanyámat építettem családommal Szokolyán a Kacár Tanyát, melyen hagyományos technikákkal készült népi épületek találhatóak. A tanyán ökologikus és fenntartható gazdálkodást folytattunk melyet népszerűsítettünk vendégeink körében. Folyamatosan fogadtunk gyermek és felnőtt csoportokat, családokat akik kézműves és népi építészeti foglalkozásokon vettek részt nálunk. Háromszor volt nálunk tartva a Nagyapám Háza építészeti tábor, ahol főiskolás leendő építészeket oktattam. Közben kitanultam a zsúp készítés fortélyait, az Észak-Magyarországon használt fejes zsúpot és a Dunántúlon használt kettőzött zsúpot. Oszkón a pincetájházat tapasztottam, több pince zsúpfedelének készítésében vettem részt. A Cáki pincesoron a sárazott gerinc, Pityerszeren pedig fonott gerinc készítésében vettem részt. Négy éve Somogyba költöztünk családommal, a környéken több műemlék és helyi védettség alatt álló épület felújításában vettem részt (tapasztás,döngölt padló, pólyásfödém, vikli és vert falkészítés). A Tengődi iskolában szakoktató vagyok a Környezettudatos Építők Szervezetében. Számos workshopot tartottam az országban. Saját tanyánkon háromszor szerveztünk Vályogházas konferenciát nagy sikerrel. Oktattam 2021-ben a határon átnyúló Eurevita programban Szombathelyen a Skanzenban földfalas technikákat és tapasztást. Jelenleg is gyakran kijárok helyben felújítandó magánházakhoz sárfalak javítását, tapasztását oktatni és ellátom őket előkevert megfelelő minőségű anyaggal. Régóta célunk, hogy segítsük a városból idékre költözőket mind a ház felújítási, mind gazdálkodási tanácsokkal a környezettudatosság jegyében.
Zalavári Márk – mezítlábas “építész”: Mezítlábas, mert hivatalosan nem vagyok építész és mert lehetőség szerint nem hordok cipőt. Nem ideológiai okok miatt, hanem mert nem szeretem hordani, ha nem muszáj, ugyanakkor: így is kapcsolatba léphetek az Anyaföldönkkel. Kisgyerekkoromban valamiért sokat szemléltem elmélyülten Jean Michel Jarre 1976-ban (!) kiadott Oxygene c. bakelitjének hallgatása közben a lemez borítóján lévő koponya-földet. A zene és a környezet szeretete talán ebben a képben fogalmazódott meg meg bennem kimondatlanul, mintegy életprogramként. Mélyen felismertem, hogy baj van. Azóta rengeteg impulzus ért a környezet állapotával kapcsolatban, markáns megoldások fogalmazódtak meg a fejemben és a valóságban is, majd egy nagy kerülőúton kerültem végre a természetes építőanyagokkal kapcsolatba. Első saját kis házunkban húsz éve mintegy “véletlenül” fogalmaztam meg és kiviteleztem néhány manapság hirdetett építéstechnológiai megoldást, majd egy különleges vályogépítési technikán keresztül egyre jobban elmerültem a természetes építőanyagok csodálatos világában elméleti és gyakorlati értelemben is. Jelenlegi ismereteimet saját tapasztalatokon, intuícióimból és kreativitásomból merítve, külföldi és hazai tanfolyamokon és mesterektől szereztem. Bár egyelőre nem vagyok építész, tervezési projektvezetőként sok tervezőt inspiráltam és tereltem a téma irányába, fogalmaztam meg és rajzoltam épületeket, továbbá állítottam össze és adtam be dokumentációkat. Rengeteg jó, a témában elkötelezett emberrel tartom a kapcsolatot és hozom össze őket egymással és a megbízókkal.
