Kovács Endre, Takács-Sánta András: Lehet-e vallás nélkül? A vallás szerepe a közösségi összetartozásban

Időpont:
2025. augusztus 22., péntek
15:00 - 16:30

Helyszín:
Megyszínpad


Mi tart össze egy közösséget? Miért működnek egyes közösségek hosszú távon, míg mások néhány év alatt széthullanak? Van-e ebben szerepe a közös hitnek, a vallásnak – akár hagyományos, akár új formáiban? Ebben a beszélgetésben azt járjuk körül, hogy hogyan képes a vallás közös értékeket, világnézetet és erkölcsi tájékozódási pontokat adni a közösségeknek. Hogyan segít eligazodni abban, hogy mi a jó és a rossz, ki tartozik hozzánk, és hogyan éljünk együtt? Mit kezd egy közösség a nézetkülönbségekkel, az eltérő életutakkal, vagy azzal, ha valaki máshogy gyakorolja ugyanazt a vallást? Kiválthatja-e az ideológia a vallásos hitet a közösségi összetartozás szempontjából?

Az interaktív beszélgetés középpontjában az a kérdés áll, hogy a vallás mint közös keret hogyan tud közösségeket megtartani – és milyen kihívásokat jelent ez a mai világban. A program során kérdésekkel, példákkal és közös gondolkodással járjuk körbe a témát. Célunk nem az, hogy kész válaszokat adjunk, hanem hogy együtt próbáljunk megérteni valamit abból, mi tart össze – és mi tart életben – egy közösséget ma, amikor a hagyományos formák sokszor elveszítik a súlyukat, de az igény a közösségre továbbra is nagyon erős – talán erősebb, mint valaha.

Bemutatkozások:

Kovács Endre vagyok, kulturális antropológusként a vallás és a modernitás kapcsolatát kutatom, különös tekintettel arra, hogyan jelenik meg mindez a jóga és a modern spiritualitás formáiban. A vallás elsősorban mint társadalmi valóság érdekel: olyan világkép és erkölcsi rendszer, amely alapvetően meghatározza, hogyan értelmezzük a világot – és benne önmagunkat. Az foglalkoztat, hogyan válik ebből személyes meggyőződésből közösen megélt társadalmi valóság.

Kutatóként nem kívülről szemlélem a közösségeket – részt vevő megfigyelést végzek, együtt gondolkodom, kérdezek, és figyelek. Magam is jógázom, és fontos számomra, hogy ne pusztán nyugati igények szerint értelmezzem a „keleti tanokat”, hanem kritikusan reflektáljak arra is, hogyan viszonyulunk ezekhez a számunkra sokszor egzotizált hagyományokhoz. Arra törekszem, hogy megértsem más kultúrák saját nézőpontját is, ne csak a saját világomból kiindulva közelítsek hozzájuk. Az indiai kultúra minden szeglete érdekel – vallás, társadalom, filozófia, történelem, ételek és művészet egyaránt. De ami a legmélyebben foglalkoztat, az maga az ember. Ezen kívül nagyon szeretem az állatokat is, különösen a macskákat.

Takács-Sánta András vagyok, humánökológus, az ELTE docense. Több mint 25 éve foglalkozom hivatásszerűen az ökológiai válság és a kiútlehetőségek témakörével — különös tekintettel a helyi, közösségi megoldásokra. 2008-ban indítottam el, és azóta is viszem munkatársaimmal együtt a Kisközösségi Programot — a helyi ökoközösségeket segítő kutatási és akcióprogramot. Tevékenységeink közül kiemelkedik, hogy mi koordináljuk a komplex életmód-alternatívára törekvő helyi ökoközösségek hálózatát, a 2018 óta működő Új Koma Hálót. Továbbá 2019 óta működtetjük a helyi, közösségi ökocselekvéseket tippekkel, illetve nézni- és olvasnivalók ajánlóival segítő portált, a Kiutak.hu-t. Két legutóbbi könyvem: A közlegelők komédiája — A közösségek újrafelfedezése mint kiút az ökológiai válságból (L’Harmattan Kiadó, 2017) és Világeleje — A jó élet keresése az ökológiai válság korában (Gingko Kiadó, 2024).
Scroll to Top