Időpont:
2024. augusztus 24., szombat
11:00 - 13:00
Helyszín:
Közösségi udvar – előadó tér
Vagyon, tulajdon, használati jogok, felhalmozás, gazdálkodás és persze a pénz…
Egy közösség elindításának egyik legkritikusabb pontja, hogy a kezdeményezők milyen anyagiakkal bírnak. És bizony ahogy különbözik a természetünk, úgy abban is különbözünk, hogy mennyi pénzünk, vagyonunk vagy kereseti lehetőségünk van. Így amikor megalakul a közösség az anyagi különbségek is adottság lesz. Többen a felnőtt életük kezdetétől szeretnének közösségben élni, ami egyidőbe eshet a családi egzisztencia felépítésének időszakával is. Mások már jó anyagi háttérrel vághatnak bele egy közösség megalakításásba, pl. rendelkeznek házzal, lakással, amit tudnak értékesíteni, vagy területtel ahova a közösség költözhet. És bizony vannak sokan, akik úgy akarnak egy közösség tagjai lenni, hogy hónapról-hónapra élnek.
A nagyobb tulajdonnal a közösségbe lépőknek jogos igénye, hogy az általa befektetett érték ne kótyavetélődjön el a mindenki-valaki-senki történetekben. Miközben azoknak a tagoknak, akiknek nincs tőkéjük, vagy jóval kisebb tulajdonnal vannak benne a közösségi történetben, szintén jogos igénye, hogy amibe belerakják a munkájukat, pénzüket, az ne csupán egy magántulajdonost gazdagítson.
A leggyakrabban a nagyobb tulajdonnal rendelkezők ezt úgy próbálják megoldani, hogy a magántulajdonukat, ill. annak egy részét hajlandóak közös tulajdonként kezelni azokkal, akiknél látják az elköteleződést, ezen belül a tulajdonosi szemlélet megjelenését, és főleg akik hajlandók életidőt, figyelmet, munkát fektetni a közösbe. Ez egy ponton abban is megjelenhet, hogy egy közös jogi formába berakják a tulajdonukat. Azonban Magyarországon az is fogas kérdés, hogy milyen jogi formák azok, amik a leginkább képesek a közösségi tulajdonlást kezelni.
És mindezek mellett talán a legnehezebb kérdés, hogyan lehet eljutni oda, hogy a tulajdonosi szerkezetben létrejövő különbözőség ne felmorzsolja, hanem támogassa a valódi közösségek megszületését.
A „kié a micsoda?” dilemma tehát elsősorban arra vonatkozik, hogy a közösségi tagok magántulajdonát hogyan érdemes kezelni.
Milyen megoldások lehetnek a személyes és közösségi tulajdon megosztására?
Mit érdemes közösen birtokolni, és mi az, ami továbbra is “saját marad”?
Létezik-e a jelenlegi kapitalista rendszerünkben és jogi struktúráink között jó megoldás a közösségi gazdálkodásra?
Meghívott beszélgető társak és közösségek:
- Fay Nóra – Balaton-Szer
- Tőgyi Balázs – Hideghegyi menedék
- Orosz Marci – Dombfalva
- Hegedűs Tamás – Bárka
A kerekasztal beszélgetést Révai Mátyás közösségi facilitátor, a Közös ló közösség tagja vezeti. Matyi tulajdonosa annak a területnek, aminek közösségivé tételére a Közös ló közösség is létrejött, így náluk is fontos kérdés, hogy kié is a micsoda. Személyes érintettségét nem fogja véka alá rejteni, és a saját közösségében felmerülő dilemmákat is behozza a beszélgetésbe.
“Könnyű ragaszkodni az elvekhez, ha az embernek van hol laknia, és mindig van mit ennie.”
/Mur Lafferty, amerikai podcaster és író/