A Közösségi udvar nyitó előadásában arra teszünk kísérletet, hogy megmutassuk a valódi közösségek miért kulcs a természettel való együttműködés, az ökológiai rendszerváltás felé. Ennek érdekében Mester Attila – aki a regeneratív szemlélet magyarországi elterjesztésének vezéralakja és Vágvölgyi Gusztáv – Pabló – közösségfejlesztő fogott össze ebben a délutánban, hogy egy közös előadás, egy kerekasztal beszélgetés és kiscsoportos beszélgetésben jussunk közösen közelebb ennek megértésében. Programtartóként azt reméljük, hogy ezzel hozzá járulunk ahhoz, hogy regeneratív közösségek szülessenek.
Mi hoz Mester Attila az előadásra?
A regeneratív fejlődés eszméje segít eligazodni korunk kihívásai között. Bár világszerte egyre inkább teret hódít, Magyarországon még nagyon újnak számít és leginkább a talajjal és a gazdálkodással kapcsolatban merül fel, mint olyan megközelítés, amely a talaj ökoszisztémájával törekszik együttműködésre. Ez helyes irány, de a regeneratív fejlődés sokkal több ennél: egy új paradigma, amivel önmagunkat, közösségeinket, kultúráinkat és magát a természetet szemlélhetjük.
Ez a megközelítés nem elégszik meg a „fenntarthatósággal” – azzal, hogy ne ártsunk tovább. Arra hívja az emberiséget, hogy végre megtalálja a felelős, konstruktív szerepét az élőlények tágabb közösségében, és a képességeit ne a bioszféra ellenében, hanem annak szerves részeként bontakoztassa ki. Nemcsak a természetet kizsákmányoló működésmódot haladja meg, hanem a paternalista, leereszkedő „természetvédelmet” is. Végre elhozza a modern ember számára azt a lehetőséget, hogy beleszője magát a természet élő rendszerébe és az ökoszisztéma nevében cselekedjen.
Egyúttal ez egy nagyon régi paradigma: az emberi közösségek évezredekig regeneratív módon éltek, együttműködtek a tájjal. A regeneráció mégsem a múlt visszaállítása, hanem az, hogy a jelen tudásával, problémáival és adottságaival „természetazonos” válaszokat adjunk – egyénileg és közösségileg. Azt keressük, mi szolgálja az életet: bennünk, a közösségünkben és a tágabb ökoszisztémánkban.
Mit hoz Pabló az előadásra?
Számomra a valódi közösség a Gömöri fenntartható fejlődés műhelyben vált üggyé, Gyulai Iván vezetésével: ott értettem meg, hogy a közösségalkotás lehet a kulcs a társadalmi fenntarthatóság felé.
2000 és 2008 között a Bodrogközben, Dr. Molnár Géza Tisza-kutató vezetésével egy vízvisszatartásra alapozott tájgazdálkodási programon dolgoztunk – ma ezt neveznénk regeneratívnak. Közel egy évtized kemény munka után a tapasztalat az lett, hogy minden a szereplők tudatosságán múlik: a polgármesterekén, a gazdákén, a vállalkozókén, a kormánytisztviselőkén – és bizony a programot kidolgozókén, azaz a saját tudatosságunkon. Tudatosság nélkül a legjobb regeneratív program is szép álom marad.
Ebből jött a nagy kérdés: hogyan lehet a mai ember tudatossági szintjén, a mai fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi struktúrák között mégis természettel együttműködő, azaz életet támogató életet élni?
A tudatosságot ugyanis nem lehet tartósan emelni, ha a szociális struktúrák nem támogatják – a jelenlegi rendszer pedig mindent megtesz azért, hogy az egyént strukturális rabságban tartsa. Ezért lehet kulcs a valódi közösség: olyan szociális közeget hoz létre, ami az egyén jobbító törekvéseit nem gyengíti, hanem megerősíti, sőt megsokszorozza. A szoros emberi kapcsolatokra való törekvés fejlődésre készteti az egyént, a közösség pedig az együttműködés rendszereit az aktuális tudatossági szinthez fejleszti – így jön létre egy új együttműködési mintázat, és így válik tartóssá az egyén tudatfejlődése.
ELŐADÓK BEMUTATKOZÁSA
Mester Attila
Kulturális antropológus, közösségfejlesztő, a Profilantrop Egyesület alapító tagja.
Mindig foglalkoztatott a társadalmi és környezeti szempontok integrálása, a “közösségi alapú világjobbítás”. Azokat a helyzeteket szeretem, amikor a problémákban érintett emberekkel közösen keressük a megoldásokat, mellérendelő viszonyban, egymás tapasztalatait, értékeit, hozzájárulását kölcsönösen értékelve és figyelembe véve. Akár szociálisan hátrányos helyzetű emberekkel dolgozom, akár a fenntarthatóbb életmód útjait keresőkkel, úgy tekintek a saját képességeimre, ismereteimre, tudásomra, mint eszközökre, melyeket a szolgálatukba állíthatok, hogy közelebb jussanak céljaik eléréséhez.
A regeneratív fejlődés eszméje egységbe foglalja mindezt, általa ki tudom terjeszteni ezt a fajta együttműködést a nem-emberi élőlényekre is. A szociokrácia pedig megfelelő alapot teremt olyan közösségi működésre, ahol regeneratív folyamatok elindulhatnak és megerősödhetnek.
Ezért köteleztük el magunkat a Profilantrop Egyesületben a regeneratív fejlődés és a szociokrácia magyarországi népszerűsítése, meghonosítása mellett.
Vágvölgyi Gusztáv – Pabló
Közösségi vállalkozás fejlesztő, közösségfejlesztő, az Inspi-Ráció Hálózat Szervezet és ezen belül a közösségi vállalkozás csapatának a szakmai vezetője, a Polyán gazdaság egyik városi munkása, a Nyíregyházi Kosár Közösség alapító tagja és a Jövőképző Szellemi Műhely tagja és tanácsadója.
Hiszek abban, hogy egy átmeneti korban élünk és az emberiség sorsa múlik azon, hogy képessé válunk valódi, életmódközösségeket alkotni. A szakmai életemet tettem fel erre az ügyre, ezért szervezem meg újból és újból a Gyüttment találkozón a közösségi udvar szakmai programját. A mai kor közösségei már csak tudatosság alapú közösségek lehetnek, azonban a tudatossághoz tudásra is szükség van, ezért tartom fontosnak, hogy évről-évre feldolgozzunk olyan témákat, ami által képessé válunk a mai világban, a mai emberekkel is közösséget alkotni.