Időpont:
2023. augusztus 24., csütörtök
14:00 - 15:30
Helyszín:
Építő tér
Ez a téma felhívja a figyelmet az épületeink,
és valamennyi körülöttünk lévő dolog keletkezése, használata és bontása által okozott környezeti hatás vizsgálatának fontosságára.
Végig követhetünk egy kísérleti ház felépítésének folyamatát,
mely teljes egészében figyelembe veszi az ökológiai lábnyom minél kisebb terhelését.
Nyolc évvel ezelőtt, kísérleti, bemutató házat újonnan úgy kívántam létrehozni, hogy az alapokat kőből készíteném, a teherhordó falazat vályogtéglából készülne, és a hőszigetelésre szalmabálát használnék, nem csak a falazatoknál, de a padlástérben is. A födém és a tető faszerkezetű lenne, a fedésére bontott cserepet szándékozok tenni. Az épületem talajpára elleni szigetelése nem a vízszigetelő anyag beépítésével annak ellenállva történne, hanem azt segítve, annak mielőbbi távozását megkönnyítve, az alapfalak melletti kavics kiszellőzés biztosítaná. Bízva a vályoganyagú falazat párafelvevő képességében a belső hasznos terekben sem készülne beton burkolat ragasztott kerámiával, hanem a párakilépést segítő kavicságyon homokba rakott tégla és hajópadló burkolatokat terveztem.
Látható, hogy az anyag, amiből készül a ház, korlátlanul rendelkezésre áll az anyagiakban szűkösködő állampolgáraink számára.
Elemeiben nem új a módszerem, de az alkotó elemek együttes felhasználásban és a páratávozást segítő kavics kiszellőző réteg beépítése újszerűnek tekinthető.
A két fő alkotó építőelemmel kapcsolatos szabványok: MSZE 3576-1 és
MSZE 3576-2
ÉMI tűzállósági vizsgálatának száma: M-110/2008
Minősítése: Nehezen éghető kategória, tűzvédelmi osztálya „B”, Th= 45 perc
Az építés folyamatát megörökítettem, az épület elkészültét követően egy évig az épületfizikai jellemzőket mértem, és dokumentálni akartam az esetleg fellépő valamennyi rendellenességgel együtt, de ez idáig nem tapasztaltam ilyesmit. Az eredményről könyvet jelentettem meg.