Időpont:
2026. augusztus 29., szombat
15:30 - 17:00
Helyszín:
Építő tér
Az ember zsigereiben él a nomád lét emléke. A mezőgazdasági forradalom előtti többszázezer évben így jártuk a világot mi, emberek: úton voltunk, követtük az évszakokat, a fényt, a belső iránytű halk rezdüléseit. És nekünk, magyaroknak az ősei, alig több mint ezer éve telepedtek le végleg. Nem csoda hát, ha sokunkban ma is megmozdul az ősi hívás. Vágy úgy élni, ahogy evolúciós léptékben mérve a közelmúltig éltünk.
Ma már többnyire – tisztelet a kivételnek, nem gyalog, lóháton vagy hajón járjuk a világot. A modern nomádok jó része a lakóautós létformát választja. Jómagam is így élek.
Erről az életről szeretnék mesélni nektek. A szépségeiről és a nehézségeiről. A szabadság ízéről, a bizonytalanság árnyairól, a mindennapi kihívásokról, és arról is, hogyan kerülhetitek el azokat a buktatókat, amelyekbe én vagy mások már belebotlottunk.
Gyertek, ha titeket is hív e Lét de (még) nem mertek elindulni az Úton.
Péter vagyok, nomád. 7. éve élek egy magam épített lakóbuszban s a költöző madarakkal összhangban ősszel meleg éghajlatra gurulok, s tavasszal pedig vissza. A kis csigaház az otthonom. Meg a tenger és folyópart, az erdők és a rétek…

