Németh Péter, Pőcze Vilmos, Farkas Judit: Amikor a vezetőből, vezetés lesz

Időpont:
augusztus 25., vasárnap
09:00 - 11:00

Helyszín:
Közösségi udvar – előadó tér


Krisna-Völgy az egyetlen olyan öko-, élőfalu kezdeményezés magyarországon, ahol egy jól átgondolt vezetési rendszer alakult ki, méghozzá már falu méretben (140 fő). Ennek nagyon izgalmas időszaka volt amikor Sölétormos Jenő (Gaura Sakti dász) átadta a vezetést és fokozatosan ki is költözött a völgyből.

Ezért a Krisna-völgy példáján keresztül beszélgetünk arról, hogy:

  • Hogyan változott, milyen szakaszai voltak a Krisna-völgyveben a vezetés és döntéshozás rendszerének?
  • Hogyan működik ma a Krisna-völgy vezetése?
  • Mik az örömök (ami jól működik) és mik a bánatok (amin lehetne fejleszteni)?
  • A konkrét példából kiindulva beszélgetünk arról is, hogy miért kell a közösségépítéshez vezetés és milyen vezetésre van szükség egy öko-, élő-falu kezdeményezésben?

A beszélgetést ajánljuk mindenkinek, aki szeretne tovább látni a kisközösségek vezetési rendszerén. Akit érdekel, hogy a közösségek közössége, azaz egy falu közösség hogyan tud működni, milyen vezetésre lehet szükség ahhoz, hogy nagyobb létszámnál (100-150 fő) is működőképes maradjon a közösségünk. Ennek kapcsán rápillantunk arra is, hogy hálózat kutatási eredmények alapján milyen a kisközösségek ideális mérete és miért nem érdemes meghaladni a 150 főt egy falu közösségnek.

Mivel a Közösségi udvar programjának keretében beszélgetünk a Damanhuri közösség vezetési rendszeréről, ahol ezt a falu nagyságot már jóval  túl is lépték (600 fő feletti létszámmal), így rá tudunk nézni, hogy két öko-közösség vezetési rendszere milyen hasonlóságokat és milyen különbségeket mutat.

A pódium beszélgetést levezeti, kérdez, tanakodik, megosztja a beszélgetés kapcsán felmerült gondolatait: Vágvölgyi Gusztáv – Pabló a Közösségi udvar gazdája

Beszélgető társaim:

Németh Péter

Szerzetesi nevén Premamoya dász, Krisna-völgy oktatási igazgatója Egyetemi tanulmányait Szegeden, a JATE matematika-fizika tanári szakán végezte. Ezalatt ismerkedett meg a Krisna-tudat több ezer éves tanításaival. Később a budapesti Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán teológus diplomát szerzett és tanárként is tevékenykedett ott. 2003-tól családjával együtt Somogyvámoson él. 2009-től oktatási igazgatóként vesz részt a Krisna-völgyi közösség építésében.

 

Pőcze Vilmos

Szerzetesi nevén Pártha dász, vaisnava teológus, környezetgazdálkodási vezető, 1987 óta dolgozott a zöld mozgalomban és részben az állami természetvédelemben, 2000 óta vesz részt Krisna-völgy tevékenységében, illetve részben vezetői feladatokat is ellát.

 

 

Farkas Judit

Néprajzkutató, kulturális antropológus, 2003 óta a Pécsi Tudományegyetem Néprajz ‒ Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója. Szűkebb szakterülete a vallási, társadalmi és ökológiai mozgalmak kutatása: e közösségek létrejöttének történetét, szociokulturális hátterét, szervező ideológiáit, társadalmi struktúráját, életmódját vizsgálja. A magyar ökofalvakat több mint 10 éve kutatja, róluk számos magyar és idegen nyelvű tanulmányt publikált, 2018-ban pedig egy tanulmánykötetet jelentetett meg, Leválni a köldökzsinórról. Ökofalvak Magyarországon címmel. Tanszékén több, a témához kapcsolódó egyetemi kurzust tart, és egyetemi hallgatói terepmunkákat vezet. A tudományos és oktatói tevékenység mellett kifejezetten fontosnak tartja, hogy tudását a szélesebb nagyközönséggel is megossza.