Helyi gazdaság, helyi közösség – út egy új, fenntartható rendszer felé

Mire jók a helyi közösségek, helyi gazdaságok? Miért jelenthetnek megoldást a társadalmi, gazdasági és ökológiai problémákra? Hogyan kovácsoljunk közösséget? Hogy működik a pénz, és milyen alternatívái lehetnek? Hogyan és miért építhetünk egy új társadalmi formát, és gazdasági struktúrát? Ezekkel az izgalmas témákkal foglalkozik a Közösségi udvaron belül a helyi gazdaságról, helyi közösségről szóló tér, amelynek házigazdája Zalatnay László. 

Miért fontosak a helyi közösségek, helyi gazdaságok? 

Zalatnay László

Véleményem szerint az egyik út, amely kivezethet a klímaváltozásból, az a közösségi út. A másik pedig a helyi gazdaság megértése. Ha megnézzük, hogy a mai világban kik a főszereplők, akkor ott vannak a kormányok, állami szervezetek, cégek, civil szervezetek és az egyének. Hatáskörükben eltérnek egymástól: a kormánynak, nagy cégeknek elvileg egészen nagy hatáskörük van, bár ez csak a látszat, mert mindegyiket köti a saját keretrendszere. Tőlük ezért nem várható megoldás a mai társadalmi, gazdasági, és ökológiai problémákra. Ez részben a civil szervezetekre is igaz, őket nem annyira a gazdasági keretek kötik, hanem inkább az, hogy a figyelmük jórészt az előző két szereplő hatáskörére irányul. Az pedig, hogy az egyén komposztál, szelektíven gyűjti a hulladékot, cselekszik a környezet megóvásáért sok mindenre jó, de igazi ráhatása nincs arra a struktúrára, amely ma leginkább felelős a gazdasági-, a klíma-, és a szociális problémákért. Ezek ugyanis mind összefüggnek egymással. 

Az élelmiszerrel kapcsolatban például nagyon jól lehet látni, hogy ha nem azt esszük meg, ami itt helyben megterem, hanem több ezer kilométerről kerül hozzánk az áru, akkor a pénz is elmegy innen messzire, tehát nem a helyi közösséget erősíti. Már a legtöbb alapélelmiszerünkre igaz, hogy nem a helyit vásárolják meg az emberek, ennek következtében ez a struktúra rengeteg problémát termel: egyrészt kifosztja a településeket, másrészt nem juttatja megfelelő jövedelemhez a helyi termelőket, akik vagy felhagynak a termeléssel, vagy romlanak a minőségi paramétereik, hiszen nem tudnak befektetni, terméket fejleszteni. Ha pedig nincs pénz a településen, akkor a fiatalok elmennek onnan, előbb nagyvárosokba, majd még messzebbre, nyugatra. Van itt számos probléma, amelyeket szépen felhúzhatunk egymásra. Messziről úgy tűnhet, mintha ezeknek egymáshoz semmi közük nem lenne, pedig van. 

Mi lehet a megoldás? 

Ha a helyiek közösséget alkotnak, annak célja lehet a helyi gazdasági szerkezet átalakítása. A jelenlegi szerkezet részben felelős a klímaváltozásért, például a rengeteg szállítás miatt. Ezt jelentősen csökkenthetjük, ha helyi élelmiszert vásárolunk. Ez amúgy ma nem is olyan könnyű. A piaci árusok többsége a nagybani piacról szerzi be a termékei egy részét. De az emberek amúgy is inkább bevásárlóközpontokba járnak, sokszor még a kis boltokat is valamilyen multilánc látja el. Össze kell tehát fognunk, közösséget kell alkotnunk, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrát át tudjuk alakítani. Erről szól az egyik blokk az udvarban. A közösség kezdhető például bevásárlóközösséggel, amely később más területekre is kiterjeszthető. Az udvarban megnézzük, mi kell egy bevásárlóközösséghez, milyen magyarországi példák vannak rá, közülük néhányukat bemutatunk, hogy meséljenek a tapasztalataikról, céljaikról.

Körbejárjuk, hogyan kell közösséget kovácsolni. Régen, ha valaki kovács akart lenni, akkor értenie kellett a tűzhöz, a vashoz, a szerszámokhoz, és önmagához is, mert meg kellett magát edzenie ehhez a feladathoz. Ezt analógiaként a közösségre is lehet használni, mert azt is össze kell kovácsolni. A tűz a motiváció, a cél, ami összehozza az embereket, az alapanyag mi magunk vagyunk, ahogyan működünk közösségben. Aztán ott vannak a folyamatok, például a döntéshozatal, vagy a konfliktuskezelés, ezekre is érdemes ránézni, néha “hevíteni” érdemes a dolgokat, aztán “visszahűteni”, megint “hevíteni”, és a végén lesz valami működő közösség, amely el tud érni egy célt. És aki erre adja a fejét, annak érdemes magáról is gondolkodnia, hogy milyen készségeket kell önmagában fejlesztenie, amely a közösség hasznára válhat. 

Miről szól a másik fő téma? 

A pénzről. Egyrészt, a helyi gazdaságok sokszor forráshiányosak. Másrészt érdemes megérteni, hogyan működik a pénz, és a kamatos kamat – amely a pénzrendszer egyik alapja -; hogyan állítja elő az össztársadalmi problémákat a globális klímaváltozástól kezdve a gazdasági gondokon keresztül a jövedelmi arányok eltolódásáig – hogy nagyon kevesen nagyon gazdagok, és sokan egyre szegényebbek. Hogyan lesz a kamatos kamatból egy állandó növekedési kényszerben vergődő gazdaság, amely egyre több természeti erőforrást akar felhasználni. Miért kell tervezett elavulással létrehozni szinte minden fogyasztási cikket. 

Tehát ha megértjük, hogyan működik a pénz, és hogyan jön létre, akkor azt is megérthetjük, mi hajtja ezt a mérhetetlen nagy növekedési kényszert, amely az emberi társadalmakat jellemzi – és a saját vesztünket okozza -, így végül kezünkbe kerülhet egy olyan szemléletmód, egy eszköz, amellyel más típusú pénzt lehet létrehozni. Erre rengeteg példa van a történelemben, és találhatunk magyar példákat is. Ha értjük a pénz működését, akkor egy városnak, vagy akár egy országnak is olyan pénzt tudunk létrehozni, amely a helyi közösséget erősíti. Ha pedig a kezünkbe kerül ez az új típusú csereeszköz, akkor megszabadulhatunk attól a növekedésikényszerről, amely például a klímaváltozást is okozza, és olyan gazdasági folyamatokat működtethetnénk, amelyek a helyi közösség jólétére és jól-létére irányulnak, nem pedig egyenlőtlen elosztást hoznak létre. Meggyőződésem, hogy amíg a pénz kamatos kamat természete megmarad, addig az összes jó szándékú kezdeményezés, amely a társadalmi problémákra igyekszik megoldást találni, kudarcra van ítélve. 

Hány előadás lesz a térben? 

A közösség udvaron belül fog működni ez az “aludvar”, naponta 4-5 előadást tervezünk. Gyakorlatiasan szeretnénk körbejárni a fenti témákat. Az alapelvek megismerése mellett az lesz a fontos, hogy mindezeknek mi a haszna. Hát az, hogy olyan új társadalmi formákat hozzunk létre, amelyek közösségi alapúak, és ezzel együtt új gazdasági struktúrákat is teremthetnek, amelyek felváltják majd a mai problémák java részéért felelős rendszereket. Tehát nem a tüzet akarjuk oltani, hanem megismerni a tűz okát, és arra találni egy alternatív megoldást.