Az Egy Nap előadásai: Mire jó a bevásárló közösség?

Önkéntesek készülnek az átadónapra

Fogyasztóként hogyan juthatunk megbízható, egészséges élelmiszerhez? Termelőként hogyan vehetjük fel a versenyt a multikkal? És összességében hogyan építhetünk egy erős helyi gazdaságon alapuló, fenntartható társadalmi rendszert? Mindezekre egyszerre ad választ a bevásárló közösség.

Szupermarketben vásárolni kényelmes. Nagy a választék, szinte mindent egy helyben megtalálhatunk, ezért úgy tűnik, időt takarítunk meg. De nagyjából itt véget is érnek az előnyök, rá is térhetünk a hátrányokra.

Először is, a nagy távolságból érkező élelmiszer – akár repülővel, akár kamionnal érkezik – rengeteg üzemanyag felhasználást, felesleges pazarlást, és környezetszennyezést jelent. Ráadásul indokolatlanul, hiszen jelentős részük helyben is megterem. Nagy mennyiségű csomagolóanyag is keletkezik, amelynek egyrészt a gyártása is környezetszennyező, másrészt végül a kukában végzi, tehát több lesz a hulladék is.  

Emellett a messziről érkező élelmiszer összetétele, néha még  az eredete is bizonytalan. Azért, hogy a hosszú út után is frissnek tűnjön, ki tudja, milyen adalékanyagokkal, vagy módszerekkel kezelik. A külföldről érkező áruk mennyiségével, és gyakran az árával szemben pedig a helyi termelők többnyire elvesztik a versenyt – sajnos sokszor előfordul, hogy jó minőségű, egészséges termékek egyszerűen eltűnnek a piacról, mert már nem éri meg előállítani őket. Ha nem marad helyben a pénz, szegényebb lesz a település, és végül az ország is.

Összességében tehát ha egy távoli országból érkező élelmiszert vásárolunk, azzal nemcsak az egészségünket, hanem végső soron a környezetet is veszélyeztetjük, és mindemellett a helyi gazdaságot gyengítjük.

Mindezt felismerve világszerte egyre több helyen jönnek létre olyan, úgynevezett rövid ellátású láncok, amelyek célja, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a termelők és a fogyasztók. Nemcsak az értékesítés kerül így kevesebbe, de számos más előnye is van: például a szorosabb kapcsolat miatt a termelőnek érdeke, hogy megbízható, jó minőségű élelmiszert állítson elő. Az elégedett vevői vinni fogják jó hírét, így egyre nagyobb forgalma és bevétele lesz, sikere más vállalkozókat is ösztönözhet, így végül a helyi gazdaság is erősödik.

Több módja is van annak, hogy helyi termelőktől szerezzük be a élelmiszert (sőt, egyéb termékeket is), ilyenek például a bevásárló közösségek. Ezek tulajdonképpen a helyi termékek forgalmazására jönnek létre, céljuk a helyi termelés és fogyasztás erősítése, és a helyi gazdaság élénkítése.

Készülnek a bevásárlókosarak a nyíregyházi kosárközösségben

A bevásárló közösségek (vagy szatyor közösségek, kosár közösségek), önszervező módon, önkéntes alapon jönnek létre, segítségükkel a helyi termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ha jól működik, akkor – nemcsak rövid, de hosszú távon is – számos előnyhöz jutnak a fogyasztók, a termelők, a közösség, és végül az egész gazdaság is. A vevők egészséges, helyi, bio élelmiszerhez juthatnak, megbízható minőségben. A termelők piacot találnak, közvetlen visszajelzést kapnak a termékeikről, együttműködhetnek, így hatékonyabban versenyezhetnek a multikkal és plusz jövedelemhez juthatnak. Az adott település pedig azért jár jól, mert helyben marad a pénz, így erősödik a helyi gazdaság, kevesebb lesz a munkanélküli, egy olyan közösség jöhet létre, amelyben jó együtt lenni, és talán kevesebb lesz az elvándorló is.

Bevásárló közösséget bárki létrehozhat a saját lakóterületén. Ám ahhoz, hogy jól működjön, és minden résztvevő megtalálja a számítását, néhány feltételnek teljesülnie kell. Arról, hogyan érdemes nekivágni egy bevásárló közösség létrehozásának, választ kaphatunk a Helyben a Jövőnk Egyesület egynapos képzésén, május 11-én, Budapesten. Bővebb információ a kosarközösseg.hu oldalon található.

De erről tart előadást Zalatnay László, a téma egyik szakértője az Egy Nap rendezvényen, június 2-án, Budapesten, a Dürer kertben. Itt arról is szó lesz, hogy az egyéni érdekeken túl hogyan javítanak a bevásárló közösségek a gazdasági struktúrán, hogy egy fenntarthatóbb társadalmi szerkezet jöhessen létre a jövőben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük